Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 3. szám - Néhány szó Polner Ödön cikkéhez

NÉP, NEMZET, ÁLLAM 285 hoz tartozók összesége», más kifejezésben ez «a nemzet» is ; és ez «majdnem uralkodó felfogás nálunk — elmélet és gyakorlat terén». «Az állam mindig valamely nemzet hatalmi szervezetét képezi» stb. — s állapítja meg Polner : «lényegileg ezen az állásponton áll Dékány is». — Sajnos, csak szeretnék ezen az állásponton lenni, ha a valóság úgy festene. Kívánatos, hogy a nemzet és az állam fedjék egymást (már persze, csak bizonyos téren, de nem totalitáriusán). De végre is a mai történelem nagyon másra tanított : a nemzetnek néha jórésze kívül esik az államon («kisebbség»). Továbbá disztancia-eVzes is keletkezik (ez is politikai-lélektani fogalom). A felvilágosodott állam — Sonnenfeld citált módján — mi mindenbe belenyúl (minden történész jól tudja : «népjóLléti» államról van szó), de nem átallt pl. II. József — behozni egy idegen hivatalos nyelvet hazánkba. Disztancia-érzés bizony így szükségkép fennáll. Én is kérdezem : «mi szükség az egységes nemzet megjelölést kétirányú fogalom (.politikai' és .kulturális nemzet') megjelölésére használni». Polner úgy látja : a «politikai nemzet» helyett világosabb «az állam népe». Talán még világosabb : az alattvalók, (avagy semleges, t. i. statisztikai szóval) népesség. Nem sokkal jutunk így tovább a világosságban. Fövád ellenem : «az állam — Polner szerint •—• nem áll a nép felett, a nép benne van az államban ... a nép az állam teste . . .» Bocsánat, én voltam román megszállás alatt, de én egy pillanatig nem hittem, hogy én (a magyar nemzet tagja) a román «állam testéhez*) tartozom. Azt hiszem, mégis csak hátra kell tenni a polcon azokat a régi könyveket, melyekben egy homályosan ideál-tipikus normatív elmélet nem tud egyezni valóságos és igen világos tömeglélektani tényekkel. Állam és nép közötti «lehetetlen hézag» igenis van. Van nép és van állam, melyek csak többé-kevésbbé fedik egymást. (Cikkemben a rajz félreértés tárgya : a vonalak egy síkban vannak, nincs szó az «államot jelző hengerröl», ez puszta érzékcsalódás lehet). Még egyet. Azt írtam : «A Habsburg-államban nemzeti elit nem volt1, t. i. amely kétfelé szolgálhat: az állam és a nép felé». Polner válasza : «a baj nem a (nemzeti) elit hiánya, ha1 A következő mellékmondat cikkemben az előző mondat vége. 19*