Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 3. szám - Nép, nemzet, állam

NÉP, NEMZET, ÁLLAM 283 ség elmosódott, nem lett elég tudatos, csupán a külső állapot hasonlóságának ténye volt szembetűnő és így könnyűvé vált a magyarországi nemzetiségek igényeit époly jogosultaknak feltüntetni, mint az ausztriaiakét. A földrajzi egység összetartó ereje könnyen lebecsülhető és kevésre értékelhető s azok az államhatalmi erők, amelyek ezt a szétszakítást megakadályozhatták volna, elsősorban a katonaság, a magyar nemzetnek nem állottak rendelkezésére. Az osztrák-magyar monarchia mesterséges épületének, amely nagyrészt Magyarországra épült rá — és itt beszélhetünk ráépítésről —, az összeomlása így magával rántotta a magyar államnak épületét is. Ami a tárgyalt cikk e kérdéssel kapcsolatos többi megállapításait illeti, azokra csak néhány megjegyzést kívánok tenni. Hogy II. József idejében és általában az újkori felvilágosult abszolutizmus idejében az állam hatalmi szervezete nem állott olyan messze a néptől, hogy annak érdekeivel nem törődött volna, azt már láttuk. Hogy a Habsburg-állam minden «néptörzs» számára idegen lett volna, de ez csak 1918-ban lepleződött le, azt nem lehet mondani, mert ha való is, hogy e «néptörzsek» legtöbbje idegenül állott vele szemben, ez régen tudott dolog volt s 1918-ban senkit sem lepett meg; az pedig mondható, hogy a 67-es kiegyezés óta az osztrák németek és magyarok számára csak részben volt idegen. Hogy a néptörzsek emez idegenségének zordon kérdését I. Ferenc József korában fel sem merték tenni, az sem mondható, mert ezt a kérdést I. Ferenc József uralkodásának jóformán egész ideje alatt állandóan feszegették. Azt sem lehet továbbá állítani, hogy a Habsburg-államban nem volt nemzeti elit. Ellenkezőleg, nagyon is sok elit volt. Magyarországon a XIX. századra csak nem lehet azt mondani, hogy nem volt meg a nemzeti elitje, amely felelősségérzettől eltelve az állam jövőjét, illetőleg egyben a nép sorsát intézte volna. Hát a 40-es évek reformjait, a 67-es kiegyezés és az azutáni korszakot ki vezette, ha nem a felelősségérzettel eltelt nemzeti elit. Ausztriában pedig volt német, cseh, lengyel, szlovén, olasz nemzeti elit, amelyek mind igyekeztek nemzetük érdekeit előmozdítani. A baj tehát nem az elit hiánya, hanem a sok elit céljai közösségének a hiánya volt, az, hogy a sokféle nemzeti elit Társadalomtudomány. J<J