Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 3. szám - Nép, nemzet, állam

2 8o POLNER ÖDÖN államra is kiterjeszteni és, különösen akkor, mikor a királyi szék örökösödését Magyarország is elfogadta, Magyarországot ez egységes hatalmi szervezetbe bevonni és ezáltal Magyarországot is a többi tartományaik jogi állásába lesüllyeszteni. A magyar nemzet ennek a törekvésnek hol erélyesebben, hol gyengébben; hol nagyobb sikerrel, hol tökéletlenebbül mindig ellenállt és jogi önállóságát a bár csonka, de formailag mégis külön államhatalmi szervezete által mindig fenntartotta; s a magyar állam népe a külön magyar honfiüság által, aminek folytán Magyarországon a többi tartományok honosai idegenek voltak és viszont, jogilag mindig különálló közösség volt. Az egységét a Magyarországra is kiterjedő alakulatnak ennélfogva csupán az uralkodó és az ö, az egész kapcsolatra kiterjedő hatalmi szervei képviselték, éspedig ügy, hogy ez az egységes uralkodó felvette Magyarországra vonatkozólag is az Ausztria császárja címét. Formaüag önálló szuverén állammá Ausztria azonban csak a német birodalomnak 1806-ban történt felbomlásával vált. Még ezt megelőzőleg az egységes hatalmi szervezettel bíró s máris Ausztria elnevezés alá foglalt alakulat a hódítás terére is rálépett s olyan területeket hódított és szerzett meg, amelyek mind Németországon, mind Magyarországon kívül feküdtek : az olaszországi, később el is vesztett birtokokat (Milánót, Nápolyt, Sardiniát, Siciliát, Parma és Piacenzát, Velencét), továbbá Galíciát, Bukovinát, Dalmáciát. A jogilag egészen soha el nem ismert egységes hatalmi szervezet alól való kiválást Magyarország 1848-ban megkísérelte, de az akkor nem sikerülvén, azt csak 1867-ben érte el részben, amennyiben népe jogi képviseletének az egész alakulat uralkodójával létrejött megegyezése alapján az uralkodó által addig fenntartott egységes hatalmi szervezet egy része egészen megszűnt ránézve, egy másik része pedig mint a magyar állam és a többi országok közös szervezete nyert rendezést és az ilykép szükébbé vált Ausztria tulaj donkép csak ekkor és csak ezáltal, vagyis uralkodói ténykedéssel alakult meg mint külön állam.1 1 Részletesebben foglalkoztam ezzel a kialakulással az «Ország Utja» folyóirat 1939. évi május havi számában «Ausztria felbomlásának tanulságai)) cím alatt megjelent cikkemben.