Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 3. szám - Nép, nemzet, állam

NÉP, NEMZET, ÁLLAM E vázlatból tehát kitűnik, hogy Magyarország nemzeti jelleggel népi alapon megalakult és fennállott állam volt; Ausztria, a szűkebb értelemben vett, dinasztikus alapon és erővel jött létre és ugyanüy erő tartotta fenn. Ilyen dinasztikus erővel létrejött és fenntartott alakulat volt a két állam kapcsolata is, mert bár az uralkodó személyének egysége Magyarország rendi, tehát szintén bizonyos népi képviseletének ténykedése által keletkezett, az államhatalmi szervezetre vonatkozó kapcsolat a népi hozzájárulás alapján csupán 1867-ben jött létre; addig az is szintén dinasztikus intézkedésen nyugodott. Ami mármost a közös uralkodóval és részben közös államhatalmi szervezettel, de két néppel bíró és így két államból álló kapcsolatnak és államainak belső állagát illeti, meg kell állapítani, hogy mind a kettő nemzetileg heterogén volt. De a nemzeti heterogeneitás egészen más ok következménye volt Magyarországon, mint Ausztriában. Az eredetileg német nemzetiségű osztrák tartományok mellé oly tartományok kerültek dinasztikus ténykedés alapján, amelyek maguk is hódítás útján jutottak a német állam keretébe és eltérő nemzetiségűek voltak, ú. m. szlovének, olaszok, csehek, morvák. A nemzeti heterogeneitás növekedett újabb hódításokkal, s így kerültek oda lengyelek, rutének, románok, horvátok és szerbek. Mondhatjuk tehát, hogy Ausztria nemzeti heterogeneitása kizárólag terjeszkedő hódítás folytán állt elő. Magyarországon a nemzeti heterogeneitás előidézésében a hódításnak csekély szerepe volt. Eltekintve a horvát-szlavonországi kapcsolattól, amelyet éppen a horvátok önkéntes csatlakozásnak minősítettek s nem hódításnak, a honfoglalás alkalmával itt talált idegen nemzetiségeknek valószínűleg nem nagyszámú maradványai csak kis százalékát tették a népének s a nemzetiségeknek legnagyobb része utólagos betelepítés, bevándorlás, beszivárgás eredménye. Kétségtelen, hogy más megítélés alá kell esnie az ily települések által előidézett nemzeti heterogeneitásnak, mint annak, amely hódító terjeszkedés folytán keletkezett. Ha már most ennek dacára a nemzeti heterogeneitás a magyar állam belső szilárdságát gyengítette, másrészt Magyarország területének szinte páratlan földrajzi egysége és a rajta lakóknak ezáltal való egymásra uraltsága a szüárdságot viszont emelte.