Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 3. szám - Nép, nemzet, állam

276 POLNER ÖDÖN Ezek a különféle irányok hol párhuzamosan haladtak egy­mással, hol keresztezték egymást és az 1914—1918. évi háború kitörése után bekövetkezett a tekintély és kötöttség elvének érvényesülése és az ú. n. államszocializmus igen nagy foka, amely az egyéni magántulajdon elvének felfüggesztéséig is eljutott. Mindez azonban nem annyira a népi érdekek kielégítése végett, mint inkább a hadviselés, tehát «nemzeti» cél érde­kében történt a népi rétegek megterhelésével és nekik nélkülö­zések okozásával, s ennyiben a népi és nemzeti érdekek ismét ellentétbe kerültek egymással. A világháború végén természetszerűen bekövetkezett a visszahatás és a legyőzött hatalmaknál mindaz, amiért küzdöt­tek, külső és belső viszonylatban romba dőlt. Az összeomlás után megindult újraépítés alkalmából újabb visszahatás folytán a népi és nemzeti szempontok összekapcsolódtak, mind a kettő a tekintély és kötöttség elvének alapján, amely a háború idejé­ből fennmaradt és amely ilyképen szembefordult mindazzal, amit az előbbi korszak a szabadság elvének alapján megengedett és létesített. így állott elő az olasz fascizmus nem ugyan legyőzött, de a háború folytán legyengült államban és a németországi nemzeti szocializmus. Ez utóbbiban a szocializmus, amely azelőtt nemzet­közi volt, nemzetivé vált s a nemzeti irányra egyúttal a faji bélye­get nyomta rá. És sajátságos, hogy mikor a jelenlegi német gondol­kodásmód a nemzeti elvet népinek nevezi, az ezen az elven ala­puló saját politikai irányát a «nemzeti» megnevezéssel jellemzi. Ez az irányzat a nemzeti jellegnek jóformán legvégső követ­keztetéseit is levonja. Az állami hatalom szervezetében azon­ban a népiség (a szó helyes értelmében felfogva) egészen háttérbe szorul mellette s csak formailag van meg, mert az állami hatalom gyakorlása lényegileg ugyanolyan, amilyen volt a felvüágosult korlátlan monarchiában, sőt a korlátlanságban még azon is túltesz. Ha tehát az állami hatalom gyakorlásának szervezetét azonosítanók az állammal, amint Dékány teszi, akkor ez az állam még annyira sem fedné a népet, amennyire az ő ábrái­nak I-je teszi. Müyen volt a fejlődés minálunk? A nemzeti és népi eszme minálunk is összefogódzott s hozzákapcsolták a faji bélyeget is

Next

/
Oldalképek
Tartalom