Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 3. szám - Nép, nemzet, állam

NÉP, NEMZET, ÁLLAM 275 állam mérhetetlen magasságban áll. Hogy ez a szabadelvűség azután nem mindenben vált be és csalódást okozott, az igaz, de hol van az az államkormányzati rendszer, amely mindenkor mindenben bevált, amelynek sohasem voltak kinövései, túlzásai, elfajulásai és amely sohasem járt csalódással. Amikor azután mind érezhetőbbé vált, hogy a nép nagy rétegei jólétének előmozdításához az eddigi út nem vezet el, akkor két irányban indult meg az ennek elérésére való törekvés. Az egyik szervezeti síkon kívánta a célt elérni, az által, hogy a népnek az államhatalomban való részvétele az addiginál nagyobb mértékűvé váljék. Ez volt a polgári radikálizmusnak és a szociáldemokráciának az útja. Ez utóbbi annyiban ment túl az előbbinek a törekvésein, amennyiben a magántulajdon elvén álló társadalmi rendet is át kívánta alakítani és ezáltal a kötöttség és kollektivizmus elvének alapjára helyezkedett, míg az előbbi maradt az egyéni szabadságnak kedvezőbb individualizmus álláspontján. De egyaránt mondhatjuk mind a kettőre, hogy a népi elv alapján állottak, azon, amely a nép érdekét népi befolyással kívánta kielégíteni. Ez a népi elv a szociáldemokráciánál nemzetközivé vált, amely a népi érdekben nemzetközi szervezetet is szükségesnek nyilvánított és létesített («Világ proletárjai egyesüljetek» és az «Internationale»-k). Ebből is látszik, hogy a népi és nemzeti nem kapcsolatos fogalmak, mert ami népi, az lehet nemzetközi is s a népi és nemzetközi nem zárja ki egymást. A népjólét előmozdítására törekvő másik irány az volt, amelyet közönségesen konzervatívnak neveznek. Ez a kötöttség és tekintély elvének az iránya s ennyiben megegyezik a szocializmussal. Ennek az iránynak egyik főképviselője, Bismarck adta ki a jelszót a szociális olajcseppről. A szociális olaj cseppek azóta mindinkább szaporodtak és lassanként egész korsót töltöttek meg. A konzervativizmus azonban nemcsak ebben nyilvánult, hanem — különösen nálunk — abban is, hogy a népi részvétnek az állami hatalomban való kiterjesztését ellenezte és megakadályozta és ezt főként nemzeti szempontból tette. Ebből meg az látszik, hogy a népi és nemzeti gondolat és cél ellentétbe is kerülhetnek egymással.