Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 3. szám - Nép, nemzet, állam

274 POLNER ÖDÖN sem, hogy milyen az állam és nemzet viszonya (a «nemzetet» úgy értve, amint fentebb jelzém). A XVIII. század felvilágosult abszolutizmusa, amelyben Dékány szerint az állam legkevésbbé fedte a népet, a nép egyéni érdekeit figyelembe vevő, előmozdító ú. n. atyáskodó kormányzatot, tehát azt, amit cikkíró az új államtól kíván, nagy mértékben gyakorolta és ha kezünkbe vesszük Sonnenfels Józsefnek, emez irány egyik főteoretikusának a Rendészetről 1796-ban írt munkáját (Grundzüge der Polizey, Handlung und Finanz), láthatjuk, hogy mi mindenre terjesztették ki, vagy kívánták kiterjeszteni akkor az állami tevékenységi kört. E munka többek között foglalkozik p. o. a következő kérdésekkel: milyen állami eszközökkel kell megakadályozni egyesek túlságos meggazdagodását (181—188. lap) ; hogyan kell előmozdítani a közegészségügyet (250—257. lap és 292—350. lap) ; miként lehet létesíteni ellátatlan özvegyek, másrészt cselédek számára özvegységi és cselédpénztárakat (355—366. lap), hogyan kell az élelmicikkek hiányán segíteni, milyen intézkedésekkel lehet áraik alakulását irányítani (366—400. lap) stb. stb. Mind olyan kérdések, amelyek a mai népjóléti politikának is fontos kérdései. Népet gondozó, irányító tevékenységet tehát az állam akkor is fejtett ki. Hogy abban az időben és azok között a viszonyok közt ez másként és más mértékben történt mint most, az természetes. Másrészt pedig azt látjuk, hogy a XIX. században, amikor mindenütt az ú. n. alkotmányos, vagyis a népi részvétel alapján működő uralom érvényesül, akkor az államnak a magánéletbe beavatkozó, azt irányító tevékenysége szűkebb térre szorult ; de ennek oka nem a nép nagy rétegének jóléte iránti érzéketlenség vagy közönyösség volt, hanem az, hogy ama beavatkozó tevékenység helyébe léptetett szabadabb mozgásnak nagyobb értéket tulajdonítottak és abban a felfogásban voltak, hogy a szabadabb mozgás, a nem korlátolt, hanem a köz- és magánérdekeket jól felismerő egyéni kezdeményezés és egészséges szabad verseny segélyével a nép nagy rétegei önmaguk a saját jólétüket inkább elérhetik, mint az állami beavatkozással. Ez volt a XIX. század szabadelvűségének és individualizmusának az alapja és nem az, hogy e felfogás a népet egyének összegének, alattvalók halmazának tekintette, amely felett az