Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - Két könyv a felvidéki magyarságról

KÖNYVISMERTETÉSEK Gróf Zrínyi Miklós prózai munkái. Sajtó alá rendezte, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta Markó Árpád. A Magyar Szemle Társaság kiadása. Budapest, 1939. 8°, 380 lap. Igaza van Markó Árpádnak, amikor munkája előszavában azon kesereg, hogy Zrínyi Miklóst, a magyar történet egyik legnagyobb alakját, alig-alig ismerik nálunk. Az iskolában ugyan mindenki megtanul róla annyit, hogymint költő és mint hadvezér egyaránt nagy volt, gondolatairól, küzdelmes életéről, magyarságáról azonban semmit sem tud. Pedig ma, amikor a nemzet egy részében mintha meghalványodott volna a magyar látás, a magyar gondolkozás, amikor egyre többen akadnak, akik nem bírnak magyar szemmel látni a világban, de még idebenn az országban sem, ma minden magyarnak el kellene olvasnia Zrínyi Miklós munkáit. Zrínyi egy hanyatló, elfásult korban élte életét. A magyarság ekkorra már rengeteg vért veszített, az évszázados török harcok, Bécs közönye, sőt rosszindulata felőrölte erejének javarészét. A XVII. század második felére a nemzet kezd beletörődni a változhatatlannak hitt sorsba. Zrínyi utolsó fáklyaként jelenik meg, hatalmas tehetségével és nem lankadó energiájával még egy utolsó, kétségbeesett kísérletet tesz a magyarság felrázására, azután halála után teljessé válik hosszú időre a sötétség. Ő látta, mire vezet majd, ha a nemzet kiengedi kezéből a vezetést, ha a magyarság sorsát idegenek irányítják; Bocskai katonái azonban kifáradtak, pihenésre vágynak és nem ugranak a riadó szavára. Zrínyi örökidőkre példaképe kell hogy maradjon minden magyar férfinek, állítsa a sors akár felelősségteljesebb, akár alacsonyabb helyre a nemzet életében, polgári, katonai, vagy egyházi pályán. A benne tükröződő erények sajnos vezetőinkben nem mindig voltak meg s mennyi tragédia támadt emiatt a magyar történelem folyamán. Bár családjának a bölcsője a horvát tengerparton ringott,