Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - A köznevelésügyi deficit társadalmi okai. (Egy elfeledett nevelésszociológiai probléma.)

56 DÉKÁNY ISTVÁN de egyben meg is akadályozza azt, hogy állandó jellegű vezéri pozíciók keletkezzenek. A politikusok nagyrésze feltűnik, hogy gyorsan el is tűnjék a választások politikai süllyesztőjén ; új típus lesz a rövid lejáratú politikus. Ennek a típusnak pozíciójába sok, igen kiváló ember egyszerűen nem kívánkozik bele. így az állami életben is elit-hiány tünetei jelentkeznek. Ez természetesen köznevelési hiányosság is : kevés az, aki huzamosan ható példakép áll a tömegek előtt ; az állandó, egyirányú tömegrehatásnak kevés az ideje. A demokrácia —• régi megállapítás — nem tud megszabadulni bizonyos ingatagságtól. A gyorsuló életritmus folytán kerül előtérbe egyre inkább az aktuális helyzetekkel mindig aktuálisan leszámoló közvélemény és a sajtó. Ennek a tömegekre való hatása korántsem csekély, sőt jelentékeny ; azonban az nem állítható, hogy ez az új, «hatodik nagyhatalom*) nyugodt fejlődés, céltudatos önképzés lehetőségét jelenti. Ellenkezőleg ez az, egy-egy államon belül tenyésző hatalom szüntelen felveri a hullámokat és kevéssé csendesíti le. Az aktualitásra való beidegződöttség szerve a sajtó : végre az ide-oda kanyargó érdeklődés felszításában nagyobb mesternek bizonyul, mint az állandó és következetes jellemépítésben : a nevelésben. Közvélemény és sajtó gyors hullámai el is ronthatnak egy lehiggadt, összhangba jutó népjellemet. Ez a modern két, párhuzamosan futó hatalom (közvélemény és sajtó) nem tekinthető szilárd építésznek, hanem inkább csak megmozgatónak és örök változtatásra ösztönzőnek. A sajtó is sok külföldi hatást közvetít a belföldnek és egy közösségben, illetve államban olykor idegen test gyanánt szerepelve : közösségi összhangot esetleg megbont. Csak néhány példában világítottunk rá a mai helyzetre. Tüzetes tárgyalás messze vezetne. A mai helyzet képe : államok és kisebb-nagyobb közösségeknek hiába van meg az ambíciójuk a köznevelés területének egészében való meghódítására, ez nem sikerül: hézagok szükségkép maradnak. Korunk pedig rohan velünk ; és nem igen vesszük észre, hogy mit és mennyit jelenthet az a zűrzavaros népelem, az a szétszórt nagytömeg,1 1 V. ö. ennek a szétszórt tömegnek jellemzésére Ortega y Gasset müvét : A tömegek lázadása. Magyar fordítás 1938.