Társadalomtudomány, 1938 (18. évfolyam, 1-5. szám)

1938 / 1-3. szám - A MAGYAR PARASZTSÁG LÉLEKTANA

32 TOMOR1 VIOLA vakban a vallás mint valami kétségbevonhatatlan, megrendíthetetlen, egyben azonban áttekinthetetlen s nem ritkán éppen misztikusságánál fogva vonzó hatalom szerepel. Ennek a hatalomnak sokszor a papság a képviselője, mégis az egyházzal nem egyenlő és sokszor tőle csaknem teljesen független. Az egyik felvidéki faluban pl., ahol pap sincs, a parasztok a maguk költségén templomot építtettek s az idősebb asszonyok vezetésével minden vasárnap délután litániát tartanak. Szinte irracionális hangulata van ezeknek a gondolkozás nélküli hittől átfűtött litániáknak, ahol a parasztok teljesen maguk között, hosszan elnyújtott, éles hangon órákon át énekelnek és imádkoznak. Ugyanígy a szegedi alsóvárosi búcsún is a búcsú legmeghittebb, legáhitatosabb hangulatú ideje a búcsú előestje, amikor a messziről idezarándokolt parasztok csoportokba verődve, gyertyafény mellett, papi asszisztencia nélkül, szinte földöntúli hangulatban énekelnek a torony tövében s éjfélkor az oltár irányában meghajolva ezzel az egyszerű, bizalmas köszöntéssel búcsúznak : Jó éjszakát, Szűz Mária. Ezzel szemben az előbb említett búcsú színhelyétől alig jónéhány kilóméterre a békési tanyákon egészen más vallási beállítódottságú református parasztsággal találkozunk. Itt már hitvitázó parasztokat találhatunk s itt mondta nekem az egyik egyszerű öreg paraszt, hogy «tudja, kisasszony, a mult században a filozófia meghágta a teológiát». (Nyilván a mult század evolucionista szemléletére célzott.) Pedig ezek is vallásosak, csakhogy önérzetesen protestánsok s ez valahogy egyet jelent számukra a harccal, a szembenézéssel és megvitatással. Nem véletlen, hogy az első agrárszocialista mozgalmak is erről a vidékről indultak el. Még soká sorolhatnánk fel olyan tényezőket, mint az ország különböző területének különböző történelmi szerepe, az idők folyamán történt nemzetiségi telepítések és beszivárgások következtében előállott faji különbségek és még sok más olyan ok, melyek mindegyike újabb és újabb csoportokra osztja a magyar parasztságot. És minden ilyen csoport más és más lelkületet mutat. Gondolhatnánk ezek után, hogy talán ezeket a csoportokat külön-külön, önmagukban kell tekinteni és az egész magyar parasztság lelkületét ezek egymásmellettisége adja. Azonban több okból nem ilyen egyszerű a helyzet. Első és legfőbb ok az,