Társadalomtudomány, 1938 (18. évfolyam, 1-5. szám)
1938 / 1-3. szám - A MAGYAR PARASZTSÁG LÉLEKTANA
A MAGYAR PARASZTSÁG LÉLEKTANA 33 hogy ugyanazon egyén sok különböző kisebb közösségnek tagja. Ugyanaz a kisgazda, akit pl. anyagi érdekei az ország egész gazdatársadalmával összekapcsolnak, ugyanakkor egy zárt faluközösségnek is részese és nem tűri pl., hogy leányának más falubeli udvaroljon, ha azonban a falu véletlenül kevert nemzetiségű, akkor ez már újabb közösségeket teremt s a gazda ebből a szempontból közelebbállónak érzi magát a többi falu magyar lakosához, mint a falujabeli tótokhoz pl. S ugyanez áll a vallási közösségekre is. Vagy pedig egy agrármunkás, aki közösben vállal pl. kendervágást a maga falujától messze, különböző vidékekről összeverődött nincstelenekkel s beletartozik a munkaadóval szemben álló egységfrontba, mégis elkülöníti őt társaitól más táj szólása, más magatartása, esetleg más ruházkodása. S ha egy ilyen, a maga falujától elszakadt paraszt idegen helyen letelepszik, utódai még generációkon keresztül is «gyütt-ment»nek számítanak. Az egyik északkelet-magyarországi faluban pl. már több mint száz éve telepedett meg egy Koszta-család s még ma is «Vízhozta-Kosztának» nevezik őket. Ugyanez a család azonban a katolikusokkal szemben a falu református presbitériumának egyik oszlopa. így szövődik és bonyolódik az a viszony, mely az egyes közösségek közt fennáll. Ez a viszony sokszor ellenséges, sőt gyakran az a helyzet, hogy ugyanazon egyén több, egymással szembenálló közösség tagja. Nem tekinthetjük tehát a felsorolt csoportokat önmagukban és egymásmelletti felsorolásban, hiszen igen sokszor éppen az egymáshoz való viszonyuk, a köztük lévő feszültség, sőt ellenségesség és mégis szoros egymásbafonódottságuk domborítja ki legélesebben karakterüket. Egymásközti feszültségük és egymásbafonódottságuk pedig az őket alkotó és összekapcsoló egyéneken fordul. Itt kapcsolódik be egy újabb nehézség : a csoportokon belül az egyének tarka sokasága. A magyar paraszt, mint egyén, igen nehezen sorozható bármely kategóriába s egyáltalán nem állítható, hogy egy-egy kisebb vagy nagyobb közösség tagjai uniformizált egyformaságot mutatnának. Tagadhatatlanul sok öntudatlan közösségi érzés van bennünk, mint pl. a közös munkavégzés, közösen történő házépítés, hordás stb., aminek alapján a magyar parasztot közösségi lénynek lehetne nevezni. Ugyanakkor azonban számos más tulajdonsága alapján szélsőTársadalomtudomány. 5
