Társadalomtudomány, 1938 (18. évfolyam, 1-5. szám)

1938 / 1-3. szám - A MAGYAR PARASZTSÁG LÉLEKTANA

A MAGYAR PARASZTSÁG LÉLEKTANA Ismét egy további csoportosító tényező a földrajzi fekvés. Nem közömbös, hogy valaki hegyes-erdős vidéken nőtt-e fel, vagy pedig az alföldön, ahol sok paraszt még életében nem látott hegyet s el sem tudja képzelni, hogy milyen az. De ennél a szempontnál nemcsak a táj kedélyalakító hatására kell gondolnunk, hiszen parasztjaink egyik jellemző vonása, hogy a természetet, nem úgy szemléli, mint a «természeti élményeket)) kereső városi, hanem sokkal öntudatlanabbul, reflektálatlanabbul, de annál inkább összeforrva vele él a természetben. Nem szemléli, hanem él benne s munkáján keresztül ezer apró szál fűzi hozzá. Éppen ezért nem közömbös az, hogyha egy paraszt a Felvidéken vagy Dunántúl nő fel, ahol a hegyes, dombos vidék minden művelésre alkalmas, talpalatnyi területét ki kell aknáznia s ahol az erdő a maga fájával, erdei növényeivel — mint gomba, szeder, szamóca és az erdei bogyók helyenkint más és más változata — mind alkalmat nyújt arra, hogy a szabadon termő természetet minden alkalommal kihasználják. Ilyen helyen nincs egy perc pihenő s különösen az asszonyok már februárban hóvirágot árulnak az erdőből s ettől kezdve a téli kosárkötésig minden percben lesik a természetet, hol és mit lehet belőle felhasználni. Ezzel szemben az Alföldön a tél, különösen kisgazdák vagy nincstelenek számára egyetlen hosszú, tehetetlen álmot jelent, melyet csak alig-alig szakít meg az állatok gondozása, ott, ahol van állat. A tájnak a parasztmunkán keresztül gyakorolt alakító hatására talán a székelység a a legjobb példa. A székelység a sziklás határterületen, mostoha történelmi és földrajzi viszonyok közt keményen rá volt szorítva arra, hogy a szűkkeblű természet minden lehetőségét kiaknázza s a rendes földművelés mellett a borvízkereskedéstől a fafaragásig mindennel foglalkozzék. Ennek következtében a székelyek valamennyien valóságos ezermesterekké váltak s sorsuk mostohaságát emberi leleménnyel kényszerültek pótolni. így történt az, hogy az ország ezen legmostohább sarkában fejlődött ki a legpazarabb parasztkultúra s a természettel és a sorssal folytatott állandó küzdelemben egészen sajátos, eleveneszű, agyafúrt, színesfantáziájú székely lelkiség alakult ki. Ma minden magyar ember büszke, ha valami módon székely származását be tudja bizonyítani. Egy további csoportosító tényező a vallás. Katolikus fal-