Társadalomtudomány, 1938 (18. évfolyam, 1-5. szám)

1938 / 1-3. szám - ETIKA ÉS BÜNTETŐJOG

ETIKA ÉS BÜNTETŐJOG. Amikor etika és büntetőjog egymáshoz való viszonyának a kérdését vetjük fel, három kialakult problémakörrel kerülünk szembe. Az első hagyományosan kialakult vitakérdés : miben különbözik egymástól az erkölcsi és a büntetőjogi szabály ; milyen megkülönböztető jegyek választják el őket egymástól. A második vitakérdés : milyen viszonyban áll egymással az erkölcsi szabály és a büntetőjog érvényessége, milyen formában érintik egymás érvényességét, közelebbről: mi a megoldása erkölcs és büntetőjog esetleges összeütközésének. A harmadik hagyományos vitakérdés a jogtudomány keretein belül alakult ki és így fogalmazható meg : miben áll az a sajátos és letagadhatatlanul fokozottabb erkölcsi színezet, ami a büntetőjogot a jogrendszer egyéb ágaitól elválasztja. Az erkölcsi és büntetőjogi szabályok különbsége. (la) Ha felvetjük azt a kérdést, milyen megkülönböztető jegyek választják el egymástól az erkölcs és a büntetőjog szabályait, egy alapvető kétség merül fel az első lépésnél. Vájjon az erkölcsi és a büntetőjogi szabályok hasonlítanak-e egyáltalán annyira egymáshoz, hogy érdemes megkülönböztető jegyeikről beszélni? Valóban megállapíthatjuk, hogy minden olyan gondolatmenet mögött, mely erkölcs és büntetőjog különbségeit vizsgálja, ott rejtőzik az a feltevés, hogy a kettő között bizonyos alapvető dolgokban nagyfokú hasonlóság áll fenn : mind a kettő parancsoló és tilalmazó normák összessége s különbség talán csak a rendelkezésükre álló szervezetben van. Az ilyen kiindulásu összehasonlítás pedig gyakran azt eredményezi, hogy végül alig lehet megvonni a határt büntetőjog és etika között. Erkölcs és büntetőjog ilyen összehasonlításánál feltűnő súlyponteltolódást vehetünk észre a büntetőjog javára, mert az összehasonlítás leglényegesebb formai kategóriáit a büntetőjog szolgáltatja, mely — mint a jog egyáltalán — intéz-