Társadalomtudomány, 1935 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1935 / 1. szám - Bél Mátyás és a magyar társadalomrajz

FIGYELŐ BÉL MÁTYÁS ÉS A MAGYAR TÁRSADALOMRAJZ. A mult esztendőben ünnepelte nemzetünk a XVIII. századbeli világhírű tudós, Bél Mátyás születésének 250-ik évfordulóját. Az idén 200 éve, hogy legnagyobbszabású munkájának: a Notitia Hungáriáé Novae Historico Geographica-nak első kötete megjelent. Ez a magyar szociológia számára is jubileumot jelent, mert e műben jelentkezik nálunk először a tervszerű társadalomvizsgálatra irányuló törekvés. Bél ugyanis nem elégedett meg a történet- és földrajztudományban addig uralkodó politikai ismeretekkel, hanem nagy érdeklődéssel fordul a mezőgazdasági, természetrajzi tényezők és a társadalmi élet nem politikai természetű jelenségei felé is. Meg akarja állapítani mindazokat az életfeltételeket, melyek között az ország akkori és előbbi lakói éltek. Hazánk egyetemes ismeretét akarván megírni, meghonosította, de tovább is fejlesztette a német államismereti iskola módszerét a tapasztalati tényekre támaszkodó kutatás erőteljes hangsúlyozásával. Ez már nyilván a felvilágosodás erősödő hatása, melynek közboldogságot sürgető törekvése Bél tudományos munkálkodásának is legfőbb rúgója. Azért jegyzi fel az emberi szokásokat, hogy megállapítható legyen, hol élnek boldogabban, könnyebben az emberek; a mintaképül választható életformákat kutatja. Dicséri a pozsonymegyei gazdákat, hogy már nem keleti módon lovakkal nyomtatva végzik a cséplést, hanem csűrben csépelnek, nem mulasztja el azonban megemlíteni, hogy az ország nagy részében még mindig nyomtatják a gabonát és a tizedszedés miatt hónapokig a szabadban hevertetik, ami nagyban rontja a magyar gabona kereskedelmi értékét. Ismerteti és propagálja a turóci olaj készítést. Lépten-nyomon tanácsokat ad az észszerűbb földmívelésre, a társadalom elmaradt életét külföldi mintára akarja reformálni. A praktikus célkitűzések még ma is elsőrendű serkentői szociografusainknak és tagadhatatlan, hogy a társadalomfejlesztés és továbbépítés célzatossága a mai tudományos társadalomkutatástól sem választható el. Bél közigazgatási egységeken belül megyénkint, járásonkint, városonkint írja le az országot. Természetesen, amint nem egységes földrajzi tájankint tárgyalja anyagát, éppen úgy társadalomrajza sem követi a település természetes határait. A közigazgatási egységeken belül nyelvi és rendi csoportosításokat végez. A munkában erősen túltengő történelmi