Társadalomtudomány, 1935 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1935 / 1. szám - Szabadjog és szociológia

8 VITÉZ CSIKY JÁNOS nyúl, hogy a normatív tételek a kauzális világban konkretizálódjanak, ez a hatás életölő volt. És sajátságosan ugyanez, a jogtudomány autonómiájának a gondolata tért ma vissza Kehen tiszta jogtanában. De — amint már megmutattuk — ez a tiszta jogtan egy mondvacsinált tiszta jogtan, amelynek utóbb előfeltételnek feltüntetett formáit előzőleg a reális élet tekintetbevételével alakították ki: s éppen ezért életképes a tiszta jogtan. De abban a pillanatban, amelyben a kelseni tiszta jogtan igazán tisztává válik, amikor egy légmentesen elzárt szobában megírható a jog egész tudománya, akkor az éppoly életképtelen, mert az élettel közösséget nem mutató természetjoggá, abszolút, fogalometikai tudománnyá válik, mint a fogalmi jogtudomány. Még nem az lett volna a legsúlyosabb következmény, hogy a jogelmélet és a dogmatikus jogtudomány a maga alkotta logikai természetjogában tobzódva, Bergbohm jóslata szerint a normális élet mögött lassan elhalt volna,1 hanem az érintett már sokkal vitálisabb érdekeket, hogy az iránya a gyakorlati jogászatot is megfertőzte és a folyton változó életet is belekényszerítette a magacsinálta papírformákba. így adódott elő az, hogy egy komoly német bíróság annak, aki tévedésből egyszerre két személynek adott el egy dolgot, és az árueladás után tönkrement, a vételárat mindkét személytől megítélte. Hogy a felsorolható, szinte tragikomikusán festő példák százaiból éppen ezt ragadtam ki, ennek oka az, hogy ez a példa azóta jogtörténeti jelentőségűvé vált : ennek jogérzet-ellenessége térített meg egy nagy elmét : megtérítette Jhering-et.2, Jhering-gel ez az eset megérttette az egész irány nevetségességét és meddőségét. A legkristályosabban tiszta logikai levezetés sem ér annyit, hogy miatta az alperes akár egy fillérrel is megkárosíttassék : nem az élet van a jogalomért, hanem a jogalom az életért. És Jhering a nagy elmék zsenialitásával rátalált a hiba nyitjára is : helytelen a jogtudomány módszere. Ez a meglátás valóban egészen zseniális volt, mert valami egészen új szempontot vitt bele a jogtudomány vizsgálódásaiba : megteremtette a módszertan problémáját. Módszer ugyan volt Jhering előtt is abban az értelemben, hogy mai módszertani tudásunkkal meg tudjuk állapítani a 80 év előtti fogalmi jogászokról, hogy azok egy sajnálatosan tiszta nornatív módszerrel éltek, de maguk a fogalmi jogászok ezt annak idején nem tudták. Végezték a maguk megismerési munkáját, és erről a munkáról egy bizonyos idő múlva le lehetett olvasni a módszert, ha ugyan volt módszer a munkában. S ezt a sorrendet fordította meg Jhering: előbb kell megállapítani a munkamódszert és azután követ kezhetik a munka. Ennek az igazságnak a felismerésével tette Jhering a jogi módszertant a jogtudomány alaptudományává, s Jhering óta indultak 1 L. ehhez Sternberg, I. v. Kirchmann und seine Kritik der Rechtswiss. 1908. 16. és k. o. * Jhering, Beitrágen zur Lehre von der Gefahr beim Kaufkontrakt. 1859. L. még Kantorowicz, Jhering's Bekehrung, Deutsche Richterztg. 1914-