Társadalomtudomány, 1935 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1935 / 1. szám - Szabadjog és szociológia

SZABADJOG ÉS SZOCIOLÓGIA 3 sává, hanem amelyek •— mint ezt majd lenn megmutatjuk — a jelenkor egyéb nagy jogelméleti irányainak is alapjaiul szolgáltak. De a szabadjogi irány igazi értékének felfedezéséhez múlhatatlanul szükséges a heterogén részek leválasztása és egy homogénen egységes szabadjogi gondolattömeg megtalálása. Ennek a kiválogató munkának egyetlen biztos módja a szabadjog helyesen értelmezett alapgondolatának felkutatása és annak megtalálása után a konszonáns gondolatoknak az alapgondolat köré való gyűjtése. De mindezen kutatásainkat meg kell előznie egy általános jellemzésnek, amellyel legalább egészen általánosságban elhatárolhatjuk azt a gondolattömeget, amelynek alapgondolatát keressük : a szabadjogi irány még oly heterogén irodalmában is fel kell fedeznünk egynéhány általánosan jellemző vonást. Az első, a szabadjogi irány egészére vonatkoztatható kérdés lehet : a szabadjogi irány életkora. De az erre adható válasz már erősen bizonytalan, lévén születési évének megállapítása körül nagy vita. Kantorowicz ugyan a saját, 1906-ban megjelent röpiratától, amely «Der Kampf um die Rechtswissenschaft» címet viselte, számítja a szabadjogi irány megszületését1, de ez már inkább egy kialakulófélben levő gondolatmozgalomnak programmját foglalta írásba. Maga a közvetlen megindulás inkább számítható Ehrlich, «Freie Rechtsfindung und freie Rechtswissenschaft» című, 10,03-ban megjelent dolgozatától, ahol maga a «szabadjog» elnevezés is megszületett. Sőt már Bülow-nak 1885-ből és Ehrlich-nek 1888-ból való írásaiban2 is felcsillámlik a szabadjogi gondolat, de ezek inkább csak megsejtései a később időszerűvé váló problémának. A születési idő tehát az igoo-as évek legeleje, amely sajátságosan összeesik a Német Polgári Törvénykönyv (a BGB) születésével s hogy azzal valóban szoros okozati összefüggésben is áll, azt a későbbiekben fogjuk igazolni. Egy következő általános vonás : a szabadjogi irány állampolgársága német. Német, mégpedig nemcsak azért, mert irodalmának 99%-a az, hanem azért is, mert speciálisan a német viszonyokból, a német elméleti és gyakorlati jogászat hátrányos aberrációjából, annak megkorrigálására született.3 Különösen megkülönböztetendő a német szabadjogi irány a francia Gény-íéle dibre recherche scientifiquev-kánytól* amely a német iránnyal körülbelül egyidejű, problémafelvetésében és eszmemenetében is nagyjában hasonló, de amely két irány semmi jelentős hatással nem volt egymásra. S amellett, hogy függetlenek egymástól, mély külső és belső különbözőségeket is felmutatnak. A külső különbség az, hogy míg a francia 1 Kantorowicz, Aus der Vorgeschichte der Freirechtslehre, 1925, 5. o. 1 Bülow, Gesetz und Richteramt, 1885. Ehrlich, Lücken im Recht, Jur. Bl. 1888. Még előbb Adickes, Zur Lehre von den Rechtsquellen, 1872. 3 Természetesen ezzel nem áll ellentmondásban az, hogy angol jogi hatások az irány kialakulásában erősen észrevehetők. Fuchs «Richterkönigtum»-ánál is az angol bíró az ideál és Kantorowicz is Bacon-tói származtatja a joghézag teóriát. 4 L. Gény i. m. és Science et Techníque en droit privé positif. 4 köt. 1914—I924I*