Társadalomtudomány, 1934 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1934 / 1-2. szám - Liberalizmus és etatizmus. (A társadalomtudomány körkérdésére.)
44 LIBERALIZMUS ÉS ETATIZMUS hanem folyvást megismétlődik. A győztes nem pihenhet a babérain és a vesztes nem veszti el egy verességgel összes chance-ait. A nemes versengés, kifejleszti az egyéni képességeket és létrehozza a legkiválóbb eredményeket. A versengés felügyeleti hatóságának nincs más feladata, minthogy a fair play, a versenyszabályok megtartása fölött őrködjék. A nemes versengés eredménye, hogy mindenki legjobb képességei kifejlődnek és mindenki a legnagyobb teljesítményekre szoríttatik. Nemcsak a legkiválóbb egyéni eredménynek, hanem az összesség eredményeinek is a legnagyobbaknak kell tehát lenniök. A köznek csak az lehet ártalmára, ami a fair play-t veszélyezteti. Ez pedig kétféle lehet. A versenyzők kijátszhatják úgy a szabályokat, hogy a szabálysértés megtorlatlanul marad, sőt a szabálysértésből jogtalan előnyük származhatik, vagy pedig a felügyeleti hatóság elfogultan és részrehaj lóan kezeli a szabályokat. Az első a liberalizmus hibája, ami a szabályok szigorítására vezethet, de egyben olyan agyonszabályozást okozhat, ami megbéníthatja a verseny menetét. Ez utóbbi pedig már az étatizmus jószándékú hibája. A második, a szabályok részrehajló kezelése, a kiválót elkedvetleníti, a kevésbbé kiválót elkényelmesíti. Ez az étatizmus rosszhiszemű hibája. Az étatizmus jószándékú hibája szokott előfordulni a szociális; állami intervencióban, az étatizmus rosszhiszemű hibája jelentkezik a -politikai állami intervencióban. A kérdés most már az, hogy a liberalizmus egy hibája, vagy az étatizmus két hibája a nagyobb-e. Az egyik oldalon a fair play szabályainak kijátszása, a másik oldalon pedig a bürokratizmus és a protekcionizmus jelentkezik. Nem új forma, hanem csak az utóbbi kettő válfaja a militarizmus, vagyis a közéletnek katonai elvek szerint való agyonszabályozása. Ezekben az általános fejtegetésekben már benne rejlik a felelet a felvetett első két kérdésre. 1. kérdés : miben állanak a liberalizmus hibái és hiánya ? Felelet : abban, hogy a fair play szabályainak megtartására, a szabályok kijátszásának megakadályozására nincs garancia. 2. kérdés : megfelelő orvosszer-e a bajok ellen az étatizmus növelése? Felelet: nem, mert bürokratizmusra és protekcionizmusra vezet, illetve az étatizmus ez utóbbiak ellen semmi komoly garanciát nyújtani nem képes. Már a harmadik kérdésre nem lehet ilyen egyszerűen feleletet adni. Mert ugyan minő más utakat láthatnánk aktuálisan célravezetőbbeknek a liberalizmus hibáinak és hiányainak kiküszöbölésére? Először aktualitás nélkül próbálunk felelni. A liberális társadalmi rend önmagában nem alkalmas saját hibáinak és hiányainak kiküszöbölésére. De legalább is alkalmasabbá teheti egy egészségesebb és erkölcsösebb közszellem. Ez az egyik lehetőség, amit nem lehet egyszerűen tagadni, ha például az angol társadalmat akár csak a magyar társadalommal is össze-