Társadalomtudomány, 1934 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1-2. szám - Liberalizmus és etatizmus. (A társadalomtudomány körkérdésére.)

LIBERALIZMUS ÉS ETATIZMUS 33 lektív érdekeinek védelme az egyéni önzésen felépülő, atomisztikus és nemzetközi liberalizmus bizonyos túlhajtásai ellen, másrészt az állam partikuláris gazdasági érdekeinek védelme a külfölddel szemben. Az étatizmus tehát úgy a belső, mint a külső arcvonalon defenzív jellegű. Ez teszi jogosulttá, de ez szabja meg határait is. A probléma hazai vonatkozásait tekintve, a mai világgazdasági viszonyok között a defenzív jellegű külső vonatkozású állami beavatkozások jogosultságát és szükségességét kétségbevonni nem lehet. Az étatizmus esetleges túltengését az idegen államoknak ugyancsak jogos önérdekeik védelmében hozott intézkedései folytán e téren is beállott nemzetközi versengés okozza. Visszafejlődése kívánatos, de csupán az okok megszűntével karöltve történhetik. A külfölddel szemben szükséges védelmi intézkedések természetesen belső viszonylatban is kifejlesztették az állami beavatkozás egész rendszerét. A világválság előidézte szociális és gazdasági nehézségek azonban az államhatalomnak ezen túlmenő, tisztán belső vonatkozású beleszólását is szükségessé tették a gazdasági életviszonyokba. A világkrízis nyomában fellépett nyomor a tőke legitim profitéhségének korlátozását, a termelés és jövedelemeloszlás folyamatába való állami beavatkozást annál jogosultabbá és indokoltabbá tette, mert akkor, amikor a külföld elleni defenzió rendszabályai mesterségesen módosították a gazdasági verseny belső feltételeit is, nem volt többé elvüeg sem indokolható az amúgy is mesterségesen befolyásolt belső életviszonyok további befolyásolásától való tartózkodás. A kollektív érdekek és bizonyos szorongatott gazdasági érdekcsoportok védelme feltétlenül jogosult olyan csoportokkal szemben, amelyek a külső védelmi intézkedések hatásaként előnyös helyzetbe jutottak, de azzal visszaélnek, vagy a gazdasági liberalizmus elveinek további alkalmazása folytán indokolatlan előnyökhöz jutnának, vagy végül aránytalanul csekély áldozatokat hoznának a társadalom egyéb rétegeihez viszonyítva. 3. A liberalizmus az individuum mozgásszabadságának, az étatizmus az általa veszélyeztetett közérdeknek védelmezője. Mindkettőnek jogosultságát és szükségességét el kell ismerni, de mindkettőnek túlhajtásait le kell nyesegetni. Hazai viszonyainkra nagy vonásokban az állítható, hogy külső vonatkozásban a liberalizmus elveinek, belső vonatkozásban az etatizmusnak fokozottabb érvényesülése látszanék szükségesnek. Amikor a bankok és nagyvállalatok baj esetén a közület támogatását igénylik (Credit-Anstalt, Victoria konszern), akkor normális gesztiójukba is el kell tűrniök a beavatkozást. Amikor az ipar vámvédelmet, export prémiumokat élvez, nem zárkozhatik el árpolitikájának közszempontoktól való befolyásolásától. Amikor a gazda kormányintézkedések kegyelméből él, nem utasíthatja vissza az üzemvitelébe való állami beleszólást, vagy nem tagadhatja meg segítségét a szociális szempontok megkövetelte reformok megvalósításától. Társadalomtudomány. 3