Társadalomtudomány, 1934 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1-2. szám - Albrecht Ferenc dr.: Forrástanulmányok gróf Tisza István román nemzetiségi politikájához. Lugos (Husvét és Hoffer), 1933. III l. [könyvismertetés]

FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE közt létrejött és a termelés kinyitására vonatkozó megegyezéseknek jóváhagyása és ezáltal jogszabály erejére emelése. Lényegében tehát a termelést irányító szerv nem a Korporációk Nemzeti Tanácsa, hanem a megegyezést létesítő szaktestületek s a termelést irányító intézkedés, amely a Korporációk Nemzeti Tanácsának jóváhagyása által válik kötelező erejűvé, alapjában kontraktuális természetű. A Korporációk Nemzeti Tanácsa tehát ma még korántsem a termelés igazi irányító testülete. Ehhez a korporációknak valóságos, állami jogintézményekké való kiépítése szükséges, amelynek feladatköre az állami igazgatás egyéb ágaitól pontosan elhatárolandó lenne. A korporációk számára a termelés irányításában a szerző szerint kettős feladatkör nyílnék : közigazgatási és jogszabályalkotó tevékenység. A közigazgatási tevékenység körében a szerző különbséget tesz az aktív közigazgatási tevékenység és a csupán konzultatív természetű közigazgatási tevékenység között. A korporációt, mint testületi és részben az érdekcsoportok képviselőiből alakult szervet nem tartja alkalmasnak arra, hogy aktív közigazgatási intézkedésekkel vegyen részt a termelés irányításában, ellenben igen nagy jelentőséget tulajdonít a korporációk konzultatív természetű működésének. A közgazdasági érdekeket érintő közigazgatási intézkedéseknél az intézkedő állami szerv részére kötelezővé kívánja tenni a korporáció véleményének előzetes meghallgatását és annak figyelembevételét. A termelésnek különleges jogi- (törvényi, vagy rendeleti) szabályozás útján való irányítása nem az egyes korporációk, hanem a Korporációk Nemzeti Tanácsának feladata lenne. Ennek a szervnek hatásköre, amelv jelenleg csupán a szindikátusok közti megegyezéseknek normatív erejű jóváhagyására szorítkozik, jelentékenyne kibővítendő, anélkül azonban, hogy az említett szerv közgazdasági kérdésekben önálló törvényhozói hatáskörrel ruháztatnék fel, mert ez a szuverenitás megosztását jelentené. Minthogy azonban a rendes törvényhozó testület (a kamara) a nagy szakértelmet igénylő közgazdasági érdekű törvényjavaslatok letárgyalására már összetételénél fogva is kevésbbé alkalmas, a szerző szükségesnek tartja, hogv a Korporációk Nemzeti Tanácsa oly szervvé építtessék ki, amelv közgazdasági kérdésekben a kamarát helyettesítené és biztosíthatná ekként azt, hogv a termelés érdekeit érintő törvényjavaslatok még a szenátusban való tárgyalás előtt alapos, szakszerű mérlegelésnek vettessenek alá. Urbánszky Andor. L'ESPRIT INTERNATIONAL. 1934 január. Alfréd Rosenberg: Le mouvement national socialiste. (A nemzeti szocialista mozgalom). A tanulmányra már a szerző személye felhívja figyelmünket, tekintettel arra a közismert szerepre, amelyet Alfréd Rosenberg, a «Der Mythos des XX. Jahrhunderts» írója a német nemzeti szocialista párt szellemi 9*