Társadalomtudomány, 1934 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1-2. szám - Erdélyi falutanulmányok. I. Gyallay-Papp Zsigmond: A nép és az intelligencia. 1931. 67 l. II. Demeter Béla: Hogyan tanulmányozzam a falu életét? 1931. 32 l. III. Demeter Béla: Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok. 1932. 36 l. IV. Mikó Imre: Az erdélyi

112 KÖNYVISMERTETÉSEK tehetség kockázatos voltát s azt, hogy ezt a veszélyt egyénnek, társadalomnak mégis vállalnia kell. Súlyos gondolatokat idéz Th. Geiger s ezeknek embere is tud lenni. Az egész kérdésnek szinte teljes társadalomtudományi feldolgozását adja, ha csak vázlatosan is s ami könyvéből hiányzik — az egyes emberféleségek testi-lelki tulajdonságainak faji és örökléstani szempontból való értékelése — még igen újkeletű kutatás eredménye s bizony még embertani körökben sem eléggé ismert. Műve második részében az eddigi faj védelmi eljárások módozatainak s ezek eshetőségeinek értékelő ismertetésével, a kivitel részleteivel foglalkozik, s a faj védelem eljövendő munkásainak kiképzési módját tárgyalja. Könyvének érdeme még nyugodt hangja, világos, töretlen okfejtése és a bő irodalmi áttekintés. Fülöp István. y ERDÉLYI FALUTANULMÁNYOK. I. Gyallay-Papp Zsigmond: A nép és az intelligencia. 1931. 67. 1. II. Demeter Béla: Hogyan tanulmányozzam a falu életét? 1931. 32. 1. III. Demeter Béla: Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok. 1932. 36. 1. IV. Mikó Imre: Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés. 1932. 134. 1. Cluj—Kolozsvár, Az Erdélyi Fiatalok kiadása. (Budapest, Stúdium.) Szekfü Gyula szerint «a húsz- és harmincéveseket egyformán jellemzi a nemzetiségnek népi koncepciója . . . Leszámoltak magukban azzal, hogy a polgári osztály kialakításától nemzetünk végkép elkésett, s ma már máshonnan nem remélhetünk életenergiákat, mint a volt jobbágy a paraszt, kisgazda, falusi rétegekből)). Ez az elgondolás jellemzi az Erdélyi Fiatalok működését is. Náluk az álmodozások már konkrétummá válnak, s nem elégednek csupán a bajok diagnózisával, hanem gyógyítani, megmenteni akarják a magára hagyott falut és parasztságot. E célból szállnak ki az elfeledett apró kis falvakba, hogy jóvá tegyék az apák mulasztását, s felemeljék a magyar falut. Különösen áll ez Erdélyre vonatkozólag, mert látják, hogy «a városok szükségszerű elrománosodását az erdélyi magyarság csak a falu magyarságának megmentésével védheti ki, s csak így biztosíthatja az erdélyi népek nemzetiségi egyensúlyát)). Az Erdélyi Fiatalok faluszemináriumának tagjai kimennek a falvakra s ott tanulmányozzák a népet, figyelmük kiterjed az élet minden vonatkozására és megnyilvánulására. A falutanulmányozás metódusát Demeter Béla foglalta össze a Falu Füzetek 2. számában. Itt különféle kérdéscsoportok vannak, amelyek a falu anyagi, szellemi és társadalmi életének