Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK

62 MÓRICZ MIKLÓS ez a szerény pénzbeli kereset is elegendő az élet fenntartására. Ez az életszint természetesen a legalacsonyabb fokot jelenti a mai társadalmi létrán ; nem több ez magánál a puszta létnél, a kultúraszerzés minden lehetősége nélkül és nemcsak a ruházatnak, de az élelmezésnek is példátlanul alacsony szinvonalán. 1932-ben pedig ezt az eredményt még 25%-kal kell apasztanunk, hogy a mezőgazdasági munkásság kereseti lehetőségeit megismerjük. Magyarországon még ma is széles körökben dívik a napszámosoknak élelmezéssel együtt való felvétele. Ebben az esetben a napszámbér természetesen alacsonyabb. 1931-ben országos átlagban télen 40 fillérre, tavasszal és ősszel 60—60 fillérre, nyáron 70 fillérre becsülték a napszámosoknak adott ellátás értékét, vagyis ellátás esetén a napszámbérek ennyivel voltak alacsonyabbak, mint koszt nélkül. A nőknél a különbség 30, 40 és 50 fillér, a gyermekeknél 20 és 30 fillér. Az utóbbi években ez is változott. 1929-ben még átlag mintegy 10 fillérrel többre tették az élelmezés értékét. Újabban különösen a kisgazdaságok körében fordul elő, hogy gyakran természetben fizetik a bért : tejben, túróban, lisztben, szalonnában és más terményekben alkusszák ki a napibért. A szőlőmunkások bizonyos mértékig külön bérskála alá esnek, a munkálatok neme szerint. Az átlagok, a legnagyobb és a legalacsonyabb napibérek pengőfillérekben ilyenek : Pengőfillérben Pengőfillérben átlag legmagasabb legalacsonyabb átlag legmagasabb legalacsonyabbNyitás ... 195 250 120 Szedés .. 160 250 80 Metszés .. 230 300 160 Hordás .. 200 300 110 Kapálás .. 220 300 160 Préselés . 130 400 150 Permetezés 300 430 200 Fedés.... 180 250 100 Kötözés... 200 300 120 Magyarországon 214.200 hektárnyi szőlőterület van. A szőlők évi munkaszükséglete hektáronkint csak nemrégen is 170—180 nap volt, de a gazdaságok ezt már 90—100 napra apasztották és a bér egy részét gyakran így is csak borban tudják megfizetni. A szőlőknek azonban körülbelül kétharmada «parasztbirtok», amely nem igen alkalmaz idegen, fizetett munkaerőt. Magyarországon az utóbbi évek során mind jobban előtérbenyomul a szakmánymunka (akkordmunka), ami pedig a gépkultúra terjedésével már hanyatlani kezdett. A szakmánymunka lényege az, hogy a birtokosok vállalkozó munkáscsoportoknak adnak ki bizonyos munkameneteket ; legáltalánosabb ez a rendszer az aratásnál és a cséplésnél, de ugyanúgy szokásos a kapásnövények egész évi bemunkálásánál is. A fizetés itt túlnyomó nagy részben a termeivények és különböző elsőrendű élelmezési cikkek adagjaiban áll és csak kisebb hányada a készpénz. A munkásság ilyen természetű munkák elvállalásának céljaira társaságokba, «bandákba» tömörül,.