Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK

BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK 63 amelynek élén a bandavezér áll, aki vállalkozó, a csoportnak közös meg­bízottja, s azt mindenben képviseli a földbirtokossal szemben. A banda­vezér valamivel többet kap, mint a banda tagjai. Készpénzfizetése egy hónapra 6—50 pengő, aratás és cséplés esetén i-o—6-5 métermázsa szemes­termény, amit búzából, rozsból és árpából állítanak össze, megállapodás szerint ; ha a vállalt munka egyébre szól, akkor egyes vármegyékben egyáltalában nem adnak szemes terményt, másokban pedig i-o és 4-1 mázsa között váltakozik annak a mennyisége. Ezenkívül havonta 20 kg kenyér­liszt és 10 kg főzőliszt, 3—4 kg hüvelyes, 2—4, néhol 5 kg szalonnát, 1 kg zsírt — kivételesen előfordul havi 3 kg zsír is, de o-i kg is —, 2—4 kg hús^ 1—2 kg só, 10—20 kg burgonya, 1—1-5 kg ecet. A munkáscsoport tagjai ehhez mérten kapják fizetésüket és többi járandóságaikat. A bandavezér előnye a készpénznél és a szemes terményeknél van, a többi járandóságok körülbelül ugyanennyit tesznek az elsőrendű férfimunkásokra is. Ezek kész­pénzbére havonta 4—30 pengő között váltakozik, szemes terményjárandó­ságuk körülbelül a fele a bandavezérének. Egészen külön feltételek szerint szegődik az állandó éves cselédség.. A készpénz ezeknek a fizetésében is kicsiny szerepet játszik és évente 40—60 pengő között váltakozik. Néhány vármegyében azonban ennél magasabb bérek is vannak és kivételesen évi 120 pengőig is felmegy a bér, másutt pedig leszáll 24 pengőre is. Szemesterményjárandóság mindenütt van : 15—20, kivételesen 24 métermázsa, vegyesen búzából, rozsból és árpából. Ezenkívül földhasználat is jár a cselédeknek, mégpedig burgonya­vagy tengeriföld ; ez felszántva és bevetve, amaz csak felszántva, de a cse­lédségnek joga van ahhoz, hogy szántás közben, az eke után elvégezze a vetést is. A földterület 1200—1600 négyszögöl, ami 0-42—0-55 hektárnyi területnek felel meg. Jár minden cselédnek kerti föld is : 400—1600 négy­szögméter. Jár tehéntartás, szaporulatával, rendesen egy tehénre ; naponta 1—1*5 liter tej, ami azonban nem általános szokás és körülbelül csak min­den második vármegyében fordul elő. Ahol tejjárandóság nincs, ott tej­megváltást kapnak a cselédek 0.14—0.30 pengő átlagban. De ez a rendszer csak kivételesen fordul elő. Jár a cselédségnek 1—1 sertés tartása is, a ma­lactartás korlátozva van : hat vagy 12, aszerint, hogy egy vagy két ser­tést szabad-e tartani a cselédnek. Két sertésre való jog csak ritkán fordul elő. A malacokat 6—12 hónapig szabad az uradalom terhére tartam ; ritkább helyen fordult elő 6 hónapnál rövidebb időtartam, a minimum 3 hónap. Van néhány olyan vármegye is, amelyben nem engednek malac­tartást. A sertéstartás a sertésnek való legelővel és a sertéseknek a legelőn való őriztetésével jár. A baromfiak tartása általában véve korlátlanul szabad ; egyes helyeken azért korlátozzák, mert a birtokos abból indul ki, hogy mivel a baromfiakat etetni kell, amelyik cselédnek annyi baromfija van, hogy a járandóságából nem etetheti mindet, az biztosan jogosulatlan úton szerzi meg a szükséges takarmányt. A járandóság kiegészítő része még

Next

/
Oldalképek
Tartalom