Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK

56 MÓRICZ MIKLÓS nem elegendő. így a gazdasági munkáselemnek az a része, amelynek háza van (csak háza), kétszer akkora, a cselédségnél pedig csak feleakkora, mint amekkora az országos arány szerint lélekszámuk alapján volna. A gazdasági munkások 14-5%-ának háza vagy házrésze, 15%-ának egy kis földje, kis hányaduknak földbérlete is van, 65-8%-uknak azonban nincsen egyebük két munkás kezüknél. Nincsenek adataink arra, hogy milyen nagy terület van ennek a két őstermelő réteg birtokában és azt sem tudjuk, hogy házaik értéke mint viszonylik a többi házak értékéhez. Valószínű, hogy ezeket a házegységeket egészen más mértékkel kell mérni, mint a többi házakét és hogy a reájuk eső birtok területe fejenkint a hektárnak csak tört részét teszi, mert hiszen ha birtokuk ennél nagyobb, akkor már a kisbirtokosok sorában szerepelnek. S mivel ez az elem nem a városokban lakik, hanem a falvakon és a tanyákon, e kis földdarabkáik nagyon kevés segítséget jelentenek a pénzkereset szempontjából. De azért mégis e szerény ház és földbirtokban találjuk meg a magyarázatát annak, hogy az egyébként olyan siralmas kereset mellett is fenn tudják tartani magukat, családot alapíthatnak és gyermekeiket felnevelhetik.1 Regeneratív erő. A mezőgazdasági nincsetlenek két nagy csoportja, a napszámosok és a cselédek osztálya a családi állapot szerint is nagy mértékben különbözik egymástól. Magyarországon száz 16 éves vagy ennél idősebb kereső férfi közül 64 házas. Az arány az őstermelésben jóval magasabb, mint a többi foglalkozási ágakban : 70-0% áll szemben az 56-8%-aL Az őstermelésen belül ismét a birtokosok között magasabb az arány : 74-8%, amíg a mezőgazdasági munkásnép körében 70-8%, a gazdasági cselédség soraiban pedig csak 52-5% a házas férfikeresők hányada. A házasságok termékenységének mértéke azonban más; a gazdasági cselédség asszonyai közül csak 12-5%-nak nem született gyermeke, a gazdanép körében ez az arányszám 13-2%, a gazdasági munkásság asszonyainak I5'i%-a meddő, a nem őstermelési foglalkozási ágakban pedig az asszonyoknak majdnem negyedrésze, 23-2% maradt gyermektelen. Ennek megfelel az a másik számsor is, amely azt mutatja, hogy a felsorolt foglalkozási ágakban mint oszlanak meg az egygyermekes és a hat- vagy ennél többgyermekes családanyák.2 1 Az 1920. évi népszámlálás szerint a 496.349 kereső férfimunkás közül 60.559-nek volt csak háza, 11.719-nek házrésze, 75.677-nek háza és földje, 3365-nek háza és földbérlete, 4010-nek háza is, földje is, bérlete is. 326.416-nak nem volt semmije sem. A 219.116 gazdasági cseléd közül 7937-nek csak háza, 1700-nak házrésze, 7116-nak háza és földje, 246-nak háza és földbérlete, 256-nak háza is, földje is, bérlete is volt. 194.269 teljesen vagyontalan volt. 2 Az egyke-rendszer legnagyobb mértékben az egyéb foglalkozásúak között divik (18-5%), legkevésbbé pedig a gazdaelem soraiban fordul elő (14-3%). A gazdasági cselédség asszonyainak 15-1 %-a, a gazdasági napszámos népnek pedig i6-8%-a egygyermekes. Természetesen ezek nem az egyke-rendszer kiterjedésének adatai, hiszen a statisztika itt nincs tekintettel a házasság tartamára.