Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK

BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK 57 Azok között az anyák között, akiknek legalább hat gyermekük született, első helyen a gazdasági cselédség asszonyai állanak, akik közül több, mint minden harmadik (36-2%) elérte ezt a felső kategóriát. A napszámos asszonyok átlaga 29-1%, az egyéb őstermelésé pedig 30-0%. A többi foglalkozási ágak asszonyai között ez az arány csak 18-6%. A termékenység tekintetében tehát legelső helyen a gazdasági cselédség asszonyai állanak, kiknél egy házas nőre 4-5 világrahozott gyermek esik ; utánuk a gazdák asszonyai következnek 4-1 átlaggal, a napszámosok átlaga 3-9, a többi foglalkozási ágaké pedig 3-0%. A regeneratív erő szempontjából nagyon fontos kérdés, hogy a megszületett gyermekeknek milyen nagy hányada marad életben. E tekintetben nem találunk olyan nagy eltéréseket, amint azt előzetesen fel lehetne tennünk az egyes társadalmi rétegek életszintjének, gazdasági erejének ismerete alapján. Legkedvezőbb az arány (67-0%) a nem őstermelő foglalkozások között, utánuk a gazdasági cselédség következik Ó4-o%-kal, majd a nem napszámos és nem is cseléd őstermelőnép, ahol az arány 61-8%. A minimum a gazdasági napszámosok, segédmunkások soraiban van itt a világrajötteknek 59*8%-a marad életben. Nemzetiségi viszonyok. Az őstermelő nép között az idegenajküak arányszáma nagyobb, mint a többi foglalkozási ágak körében. Az őstermelés a nemzetiségi hovatartozandóságot nagyobb mértékben konzerválja, mint a többi foglalkozási ág. Kultúrkérdés ez ; a falusi nép megmarad a maga ősi kultúrájában, mivel termelési módja lassan változik és mert idegen területekről nem nyomulnak belé új munkáselemek, nem lévén meg az a felszívó ereje, mint a többi foglalkozásoknak ; így itt a nyelv is maradandóbb. Természetesen nem szabad általánosítanunk. Ügylátszik, mintha az ipar felszívó ereje csökkenőben volna ; Amerikában már mintha megindult volna a városi nép visszaáramlása a falu, a farm felé. Ha ez így van, akkor újra az őstermelés lesz a nagy összeolvasztó kohó. A legmagyarabb elem éppen a birtoktalan népességben van. A gazdasági napszámosok között a magyar anyanyelvűek arányszáma 89-2%, a gazdasági cselédek között 90-0%, a többi agrárnépesség között pedig 87-8%. Ennek részben az a magyarázata, hogy a nagybirtokok éppen a magyar vidékeken vannak. A nagybirtokok főként magyar kézen vannak s itt a másajkú cselédek is gyorsan elmagyarosodnak. A magyar birtokosok mindig szívesebben alkalmazták az igénytelenebb nemzetiségi elemet, mint az igényes és öntudatos magyart. Ezzel az Alföldön végeredményben a magyarosodást szolgálják. Nemzetiségi vidékeken azonban ezzel ellenkező hatást idéztek fel. Erdély gyors elrománosodása például ennek a politikának volt a következése és nem kis részben ezzel magyarázható, hogy például a székely részeken román nyelvű telepek keletkeztek, mindig a nagybirtokokkal kapcsolatban.