Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - A mezőgazdasági telepítés kérdéseiről

6 ALBRECHT KIR. HERCEG Sok helyen, különösen a Dunántúl, a túlsűrű lakosság következtében a kisbirtok szétporlása veszélyes méreteket öltött s kétségessé vált a birtok prosperitása. Az apa üzemében helyét nem találó gazdafiú telepítésével a földbirtoknak ezt a katasztrofális továbbaprozódását is megakadályozhatnék. Egyébként is elsőrangúan fontos a legmegbízhatóbb, a legéletrevalóbb és a legmagyarabb társadalmi rétegnek, az önálló kisgazdaosztálynak erősítése, számának szaporítása. De a telepítés révén mindezeken felül a magyar mezőgazdaság tervszerű irányítását is — egyelőre legalább a telepeseken keresztül — az arra illetékesek kézbe vehetnék és kézben tarthatnák. Mert a telepeseket össze kell foglalni olyan szervezetbe, amely szankciókkal rendelkezik a telepes gazdaságok üzemeinek irányítására. Tulajdonképpen nagyobbszabású, tervgazdálkodási rendszer vonalai bontakoznak ki előttünk. II. Telepítési formák. A legideálisabb telepítési forma az önálló telep. Azaz teljesen új, egységes kisüzemek keletkeznek, amelyeket a telepítő szerv épületekkel és felszerelésekkel lát el. A telepítés népesedés politikai hatásai az önálló telepek rendszere mellett érvényesülnek legtisztábban. Az ú. n. kiegészítő telepítésnél a már ingatlannal rendelkező kisgazda régi birtokához még pár hold földet csatolnak és így növelik gazdasági erejét. A kiegészítő telepítés népesedés politikai jelentősége kisebb, mint az önálló telepítésé, célja inkább gazdasági, a törekvő és szorgalmas kisgazdaüzemek jövedelmezőségének erősebb megalapozása. Magyarországon az egészséges kisgazdaságok mellett jellegzetesen nagy a törpegazdaságok száma. Az 1920-as földbirtokreform egyik legnagyobb hibája volt, hogy a törpebirtokok számát megnövelte, sőt ezek közül is azokét, amelyek birtokhatára 5 holdon alól maradt. Hasonlítsuk össze az 1920. évi birtokmegoszlás adatait az 1930 évi adatokkal. Az 1—5 kat. holdas törpebirtokok száma megbízható becslések szerint 490.000-ről 912.000-re szökött fel. A legegészségesebb birtoktipust képviselő 5—100 holdas kisbirtokok, az ú. n. parasztüzemek számáról ezt korántsem mondhatjuk. Végeredményben tehát a földreform következtében az a birtokkategória gyengült meg viszonylag, melynek megerősítése lett volna a főcél.