Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - Gávai Gaál Jenő: Nemzetgazdasági és szociálpolitikai válogatott tanulmányinak újabb rendszeres gyűjteménye. I. kötet. Budapest, 1932 [könyvismertetés]

I42 FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE A nagy orosz gondolkodónak a nevelés alapvető kérdéseiben vallott nézeteit ismerteti és boncolja, melyeket a szabadság eszméje hatott át és hozott létre. Tolsztoj főleg azért kívánta biztosítani a gyermek szabad fejlődését, mert tagadta a fennálló romlott társadalom jogát ahhoz, hogy a fiatal lelkeket a maga képére formálja. B. I. L'ESPRIT INTERNATIONAL. 1932 október. Nicholas Murray Butler: La crise mondiale et les ÉtatsUnis. (A világválság és az Egyesült-Államok.) A cikk voltaképpen egy előadás, amelyet a neves szerző a chicagói közgazdasági klubban tartott. Fejtegetései minden bizonnyal az akkori kormányrendszer álláspontját tükrözték vissza, mert a washingtoni kormány az előadás szövegét az Egyesült-Államok hivatalos lapjában is közzétette. Butler a mai gazdasági válságot arra a körülményre vezeti vissza, hogy 1918-ban csak a katonai ellenségeskedések szűntek meg, a gazdasági és a pénzügyi harc azonban továbbra is megmaradt. A magas vámfalak meggátolták, hogy a nemzetek kölcsönösen megfizethessék adósságaikat, aminek azután az lett a közvetlen következménye, hogy az arany kihasználatlanul és improduktív módon egy-két pénzügyi központban gyűlt össze. Az eltévelyedés különös szelleme szállta meg a világot: mindenütt az elmúlt idők gazdasági fellendülését áhítják vissza, de ugyanakkor azt követelik a kormányoktól, hogy tartsanak ki a visszatérést lehetetlenné tevő politika mellett. Megkapó adatokkal ecseteli a szerző az egyoldalú aranyhalmozás nyomában járó defláció elértéktelenítő hatását. Az értékek megsemmisülésének aránya, nem kis részben a növekvő munkanélküliség miatt, már messze meghaladja a világháború pusztításait. Ez annál aggasztóbb tény, mert a jelenlegi depressziót nem lehet hasonlítani az eddigi nagy válságokhoz s így elmúlását sem sejthetjük. Behatóan foglalkozik a szerző a válság enyhítéseinek módjaival. Legelső teendőnek tartja mindazoknak az államközi adósságoknak és pénzügyi kötelezettségeknek teljes törlését, amelyeket a világháború hagyott örökségül. Moratórium nem elegendő, sőt ez csak súlyosbbítaná a helyzetet. A törlés szükségességét Butler a német jóvátételi tartozásokra is vonatkoztatja. Tévednek saját honfitársai, úgymond, amikor tagadják a kapcsolatot a jóvátétel és az Amerikának járó háborús adósságok között. Kétségtelen, hogy jogi kapcsolat nem állapítható meg, de a ténybeli kapcsolat tagadhatatlan. Különben az Egyesült-Államoknak gazdasági érdeke is sürgeti a jóvátétel és az adósságok törlését. Az amerikai kincstár valójában nem hozna áldozatot, mert hiszen a világháború óta 1932-ig kapott ugyan 240 millió dollárt, de a kereskedelmi mérleg romlásából adódó kár tízszerese ennek az összegnek. A második teendő a vámtarifák revíziója és csökkentése lenne az egész világon. Igaz, hogy a védővám alkalmas