Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - Gávai Gaál Jenő: Nemzetgazdasági és szociálpolitikai válogatott tanulmányinak újabb rendszeres gyűjteménye. I. kötet. Budapest, 1932 [könyvismertetés]

FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE M3 a nemzetközi közgazdaság fejlesztésére, de csak rövidebb időre és csak akkor, ha egy-egy ország folyamodik hozzá. Amikor azonban valamennyi ország egymással versenyezve magosítja a vánmfálakat, az eredmény csak a kereskedelem hanyatlása, a munkanélküliség és az általános nyomor lehet. Az a nemzet, amely a többitől nem akar vásárolni, eladni sem tud. Butler azt javasolja, hogy az Egyesült-Államok ragadják kézbe a kezdeményezést ebben az irányban. Fontos továbbá mindazoknak a törekvéseknek az erősítése, amelyek a forgalom szabadságának kibővítése céljából új gazdasági egységeket s minél nagyobb egységeket kívánnak létesíteni az egyes kontinenseken. Előadásának befejező részében a newyorki Columbia-egyetem Nobeldíjas elnöke arra mutat rá, hogy az eddig említett eszközök önmagukban még bajosan szüntethetik meg a válságot. Bizonyos ugyanis, hogy a mai gazdasági struktúrában is kell súlyos hibának lennie. Butler törhetetlen híve a liberalizmusnak, de maga is halaszthatatlannak véli a versenyszabadság megszorítását. Törvényes ellenőrzés alá kell vetni a nyerészkedést, érvényt kell szerezni a szociális szükségleteknek és minden gazdasági tevékenységet a közérdek szolgálatába kell állítani. Nem szabad tűrni, hogy a nemzet természeti kincseit néhány egyén aknázza ki a saját hasznára. Butler bevallja, nem tudja, hogy müven átalakításra szorul gazdálkodásunk, de meggyőződése, hogy szükség van olyan módosításokra, amelyek a termelőképességet arányba hozzák a fogyasztóképességgel. Bármilyen legyen azonban a reformrendszer, ragaszkodni kell a gondolat, a beszéd és a kezdeményezés szabadságához, mert ez volt mindig az az alap, amelyen az emberiség legmagasztosabb műveit létrehozta. Marceli Handelsman: Le développement des nationalités dans l'Enrope centrale-orientale. (A nemzetiségek fejlődése közép-keleti Európában.) Bár sok tekintetben politikai meggondolások befolyásolják a szerzőt, aki a varsói egyetem irodalomtudományi karának dékánja, a tanulmány szociológiai szempontból figyelemreméltó csoportosításokat és összehasonlításokat tartalmaz. Mindenekelőtt két kategóriára bontja Handelsman a tárgyalt területen élő nemzetiségeket. Olyan nemzetekre, amelyek régi és nagv történeti hagyománnyal bírnak, s olyanokra, amelyeknek politikai létezése a világháborúval adódik. Az első csoportba Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot sorozza a szerző. A magyarságról mindvégig rokonszenvesen ír, de szerinte a magyar nemzet is csak a világháború révén nverte meg teljes függetlenségét, amelyet a mult században veszített el. A nemzeti öntudat volt közép-keleti Európában a bomlás, de egyben a koncentráció oka is. A nemzeti öntudat fejlődésében — mondja a szerző — mint minden szociális folyamatban, hol az egyének hatása érvényesül a tömegekre, hol a tömegeké az egyénekre. A fejlődés az individualista