Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - Gávai Gaál Jenő: Nemzetgazdasági és szociálpolitikai válogatott tanulmányinak újabb rendszeres gyűjteménye. I. kötet. Budapest, 1932 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 133 A Gávai Gaál Jenő: Nemzetgazdasági és szociálpolitikai válogatott tanulmányinak újabb rendszeres gyűjteménye. I. kötet. Budapest, 1932. Pátria, 7S0 lap. A magyar közgazdasági írók doyenje : Gávai Gaál Jenő válogatott tanulmányainak első kötetét adta ki a Magyar Tudományos Akadémia fenti cím alatt. Az ily gyűjteménynek kettős célja lehet. Az egyik, hogy a szerzőről — szétszórt írásai egybefűzésével — kimerítő képet alkossunk, a másik, hogy a tárgyalt anyagot egy helyen megtaláljuk s ne legyünk kénytelenek azt a különféle folyóiratok hosszú évfolyamain keresztül felkutatni. Gaál Jenő szétszórt írásai figyelmet érdemelnek úgy a szerző személyére, mint az írások tartalmára való tekintettel. Gaál Jenő sokféle téren működött, tudása bő gyakorlati tapasztalatokra támaszkodik. Volt a kereskedelmi és iparkamaránál, fontos helyet töltött be a kereskedelemügyi minisztériumban, volt országgyűlési képviselő, műegyetemi tanár, főrend s azonfelül számos bel- és külföldi szakértekezleten szerepelt mint a kormány képviselője. Nagy nyelvtudása, világlátottsága, a társaságban való otthonossága, földbirtoka megkönnyítették sokoldalú tevékenységét. Összegyűjtött tanulmányainak ez első kötetéből a szerző lelkivilágának két főpillére bontakozik ki előttünk. Az egyik azoknak a szellemi hősöknek tisztelete, akik Gaál Jenő személyszerinti eszményei, a másik szociálpolitikai hitvallása, melyet patriarkalizmusnak nevezhetünk. Amott Carlyle Tamásnak és Széchenyi István grófnak hódol, emitt a szocializmusra, a földbirtokpolitikára és a vándorlásokra vonatkozó nézeteit adja elő. * * * Carlylet és Széchenyit összefűzi és egymás mellé állítja az, hogy mindkettő hangsúlyozta az erkölcsi alapot és a kötelességteljesítés követelményét a gazdasági életben is. Mindkettő az emberben és kevésbbé az intézményekben látja a társadalmi és gazdasági helyzet kulcsát. Mennyire különböző azonban a kettőnek élete folyása ! Carlyle szegény, sokszor nélkülöző, vagyontalan, szinte szerzetesi élete minő más, mint a Széchenyi nagyvilági, a legfelsőbb körökben forgó, hitbizományi vagyonnal alátámasztott élete ! Carlyle a középosztály, Széchenyi az arisztokrácia szülötte. A Carlyle által hirdetett eszmény egybeolvadt élete történetével. Amint írt, űgy is élt. Bámulatos, hogy egy ember vagyon, hatalom, társadalmi befolyás nélkül oly nagy hatással lehetett korának társadalompolitikájára, pusztán írásaival és élete példájával. Őreá senki sem mondhatta, hogy egy vállalatnak vagy gazdasági érdekcsoportnak a szószólója. Élvezte a szegénység függetlenségét és a tudós pártatlanságát.