Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - Konkoly-Thege Gyula: A magyar föld jelzálogos terhei az 1931. év végén. Budapest, 1932. Különlenyomat a Magyar Statisztikai Szemléből

130 KÖNYVISMERTETÉSEK A statisztikai adatokat a külterületi népességnek az összlakosság százalékában kifejezett viszonyszámait a ioo kat. holdra eső külterületi viszonylagos népességet és a külterületi iskolák abszolút számát törvényhatóságokkint feltüntető térképek egészítik ki. Kiss István a tanyakérdés alapos ismerőjének bizonyult és ha javaslata nem is ad kielégítő megoldást a tanyakérdésre, a jelenleg szemben álló két irányzat bírálatával nagyban hozzájárult e fontos kérdés tisztázásához. Könyve, mint forrásmunka is kitűnően használható a kérdés további tanulmányozásánál. Sipos Sándor. Dr. Bodor Antal: A városban lakás hátrányainak leküzdése és a kitelepülés kérdése. A szerző, kinek a falukutatás és falufejlesztés terén vannak el nem vitatható érdemei, ezúttal Budapest lakáspolitikájáról értekezik. Tanulmánya a Városi Szemlében jelent meg. Bodor helyteleníti a főváros külterületén és a környéken kis családi házakban való kitelepülést, főképen azért, mert ez késlelteti a belterület avult házainak nagy bérpalotákkal való kicserélését s mert a kitelepüléssel a bérházak jövedelmezősége s így a város adó bevétele csökken. Sajátságos, hogyan tévesztik el még az olyan fejlett szociális érzékű társadalomvizsgálók is, aminő a szerző, a döntő princípiumot, mihelyt a fővárosi mentalitás bűvös körébe tévednek. A városi kispolgárságnak kertes családi házakba való kitelepülése egészséges jelenség, melynek a tanulmányban tárgyalt hátrányai közül csak kettő érdemel figyelmet : A munkahely felkeresésének költséges és időtrabló volta és a közművek berendezésének nagyobb költsége. Az előbbi kicsinyes és jelentéktelen, mihelyt a főváros rákényszeríttetik arra, hogy gyors és olcsó közlekedésről gondoskodjék. Ez ma már inkább etikai, mint technikai kérdés. A közművek ügye súlyosabb. Azonban, itt is sok nehézséget háríthatna el az egészségesebb községi gazdálkodás, másrészt bizonyos az is, hogy hiányosabb közművek mellett is jól megvannak az igénytelenebb családok ezrei kertes házaikban, mint a sivár bérkaszárnyák egészségtelen odúiban. Sz. K o n k o 1 y-T hege Gyula: A magyar föld jelzálogos terhei az 1931. év végén. Budapest, 1932. (Különlenyomat a Magyar Statisztikai Szemléből.) Konkoly-Thege Gyula dr., a Központi Statisztikai Hivatal alelnöke, a magyar agrárstatisztikának ez idő szerint vezetője, ezzel a tanulmányával olyan részletekre is kiterjesztette az agrárstatisztikai adatgyűjtést, amelyek felől eddig teljesen tájékozatlanok voltunk. A magyar föld eladósodásának problémája a Központi Statisztikai Hivatalt eddig is igen nagymértékben foglalkoztatta s az adatoknak és szempontoknak az a bősége, amelyek