Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - Kiss István: A magyar tanyai közigazgatás. A tanyapolitika vázlata. A Magyar Közigazgatástudományi Intézet kiadása. 7. szám. Budapest, 1932 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 129 az eddigi községi kötelékekből kiemelni és új községekbe egyesíteni. Kétségtelen, hogy a tanyaközpontok létesítése nem nyújt kielégítő megoldást, bár a jelenlegi viszonyokhoz képest, közigazgatási szempontból lényeges haladást jelentene. A szerző gazdasági és pénzügyi okokból ellenzi a tanyai telepeseknek falvakban való tömörítését. Az ilyen individuális tanyai nép ma még a községi autonóm élet irányítására aligha rendelkezik a kellő fejlettségi fokkal. A községesítés ellen felhozott érvek közül kétségtelen, hogy leghelytállóbbak a pénzügyiek : az új községek épületeinek és egyéb terheinek a költségei. Másrészt azonban az is igaz, hogy az anyaközségek önzésével szemben egyetlen radikális védekezés az elszakadás volna. A községesítés azonban nem hajtható végre minden tan}rakörzetnél s végeredményben nem is jelentené a tanyai településsel kapcsolatos összes kérdések megoldását. Bizonyos, hogy a jelenlegi állapoton sürgősen változtatni kell, mert lehetetlen, hogy a külterületi népesség a közterhekben való részesedésének ellenértékét, a közszolgálatok gyors és pontos ellátását egyáltalában nem, vagy csak csekély részben s csak nagy nehézségek árán kapja meg. Jelenleg ugyanis «a jogi odatartozás a tanyai lakosságra nézve teljesen passzív jellegű, mert a kapcsolattal együtt járó terheket nagyobb mértékben viseli, mint a belterületi lakossága. A helyzet kilátástalanságát növeli a felsőbb hatóságok gyámoltalansága, mely akaratlanul is a községek önzését szolgálja. Tisztán látja a szerző azt is, hogy a szembenálló irányzatok egyike sem tudná kielégítően szolgálni a tanyavilág érdekeit. A tanyai közigazgatás orvoslására a .közigazgatási szervezet kvalitatív megoldását", vagyis a tanyai közigazgatás simábbá és gyorsabbá tételét ajánlja és sürgeti, hogy a jelenlegi autonóm szervezeti egységek úgyszólván a szó legszorosabb értelmében kényszeríttessenek a tanyakérdés közigazgatási problémáinak a saját hatáskörükben való megoldására. Hiánya a könyvnek, bár nem a szerző hibája, hogy semmi pozitív támpontot nem ad arra nézve, hogy a költségvetés mai rendszere mellett a községek kiadási tételei miként alakulnak s hogy azok a közpénzek, amelyekhez a tanyai lakosok is jelentéken}' mértékben hozzájárulnak, miképpen használtatnak fel. s hogy adószolgáltatásuk arányában fordíttatnak-e a tanyavilág-szükségletek : az egészségügyi, gazdasági, kulturális és egyéb céljainak kielégítésére? A munkát a jogszabályok indexe és a tanyakérdésre vonatkozó részletes bibliográfia egészíti ki. A statisztikai részben részletes adatokat találunk a külterületen lakott helyek számáról, a tanyai lakosságról és annak az összlakossághoz való viszonyáról. A statisztikai adatok az 1920-as népszámlálás alapján dolgoztattak fel s az 1930. évi népszámlálás igen részletes tanyai demográfiájának most megjelent publikációja után e részében már elavult. A területi és a közigazgatási beosztás az 1926. évi állapotot tünteti fel. Társadalomtudomány. 9