Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1. szám - Az asszimiliáció problémája és a szórványvédelem jelentősége a kisebbségi életben

52 PONGRÁCZ KÁLMÁN keret, amelybe a kisebbségi szórvány küzdelem még számos más megjelenési alakját is bele kell illesztenünk. Balogh Artúr a kisebbségek nemzetközi védelméről írt munkájában1 a kisebbségeket illető jogokat három főcsoportra osztja: Vannak a szerződésekben olyan jogok, amelyek az ország minden lakosát megilletik, vannak olyanok, melyek az összes állampolgárok számára biztosítanak meghatározott jogosítványokat és vannak végül olyanok, amelyek csak az etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó állampolgárok részére alkottattak. Kisebbségvédelmi szempontból az első két kategória kevésbbé jelentős, mert ezekben olyan jogosítványok nyernek biztosítást, amelyeket ma már — a francia forradalom következtében — emberi és politikai alapjogoknak ismerünk s így ezek kijegecesedése és az európai alkotmányokba való felszívódása már akkor befejeződött, mikor még a nemzetiségi-kisebbségi jogvédelem eszméje merő tudományos elképzelés volt. Tárgyunkat tekintve tehát csupán a harmadik csoportban felsorolt jogok fontosak : «Igy az, hogy (kisebbségek) jogüag és tényleg ugyanazt a bánásmódot és ugyanazt a biztosítékot élvezik, mint a többi állampolgárok. Nevezetesen . . . saját költségükön jótékonysági, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat és más nevelőintézeteket létesíthetnek, igazgathatnak és azokra felügyelhetnek, azzal a joggal, hogy azokban saját nyelvüket szabadon használhatják. Idetartozik továbbá az a joguk, hogy nyelvüknek a hatóságok előtt akár szóban, akár írásban való használata tekintetében méltányos könnyítésekben részesüljenek.)) * * * A kisebbségi jogoknak a szórványok életét befolyásoló rendelkezései ezekkel ki is vannak merítve. S bár a kisebbségeknek az a joga, hogy nyelvük használatát illetőleg a hatóságok előtt «méltányos könnyítésekben)) fognak részesülni, a meghatározott 20%-os részvétel miatt már csak fenntartással sorolható ide, annál kevésbbé említhetők fel itt azok a további kisebbségi jogok, melyek közoktatási téren és a közvagyonból való «méltányos» részesedés ügyét illetőleg expressis verbis előírják és feltételezik a kisebbségeknek ((jelentékeny arányban)) való előfordulását. Ezen az alapon kell mellőznünk a kisebbségek autonómiához való jogának tárgyalását is, hiszen ezen a ponton a tömeges előfordulási szám alapfeltétel, de meg különben is a szerződések itt egyébként is nagyon szűkmarkúak. Mint látjuk tehát, a szórványok a kisebbségek mostoha gyermekei. Az állami, megyei és községi életben háttérbe vannak szorítva, anyagi támogatásban csekély számuk miatt éppen úgy nem 1 L. Balogh A. i. m. 85—90. old.