Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1. szám - Az asszimiliáció problémája és a szórványvédelem jelentősége a kisebbségi életben

AZ ASSZIMILÁCIÓ PROBLÉMÁJA 53 részesülhetnek, mint ahogy a nyelvhasználatot illetőleg megtagadnak tőlük minden könnyebbítést a közoktatás, közigazgatás és igazság­szolgáltatás terén. S bár a kisebbségek és kisebbségi egyházak állami támogatása rájuk is vonatkozik, könnyű belátni, hogy a segélyek csekély összegéből rájuk semmit sem lehet fordítani, amikor a folyó­sított összegek a legelkerülhetetlenebb s a kisebbségi gócpontok érde­keit szolgáló kiadások fedezésére sem elégségesek. Egyetlen lehetőség nyílik számukra, az t. i., hogy «saját költségükön)) jótékonysági, vallási, szociális és közoktatási intézményeket létesítsenek s ezekben éljenek speciális nemzeti hivatásuknak. Ez a lehetőség azonban tisz­tán elméleti értékű, mert az ily intézmények felállítása és fenntartása oly nagy összegeket igényel, amekkorákat a szórványok saját erejük­ből előteremteni képtelenek. * * * Mindezt számításba véve mindenki előtt nyilvánvalóvá lesz tehát, hogy a tisztán csak nagyobb kisebbségi tömegek érdekét szol­gálni hivatott s jogilag szabályozott kisebbségi jogvédelem mellett minél előbb meg kell szerveznünk a szórványvédelem társadalmi rend­szerét is. Hogy ennek alapját és lehetőségét szintén a kisebbségi jog­védelem megléte szolgáltatja, az természetes és nyilvánvaló, de mint látjuk, ez a szórványoknál tisztán elméleti jog, amelynek gyakorlása anyagiak hiányában merő képtelenség. Gondoskodni kell tehát olyan szervezetről, mely a mai erőviszonyok mellett is többé-kevésbbé képes lesz a felmerült feladatokat megvalósuláshoz segíteni. A szórványvédelem helyes rendszere érdekében mindenekelőtt szükséges, hogy az érdekelt kisebbségi területek szórvány-kataszterét és szórvány-térképét teljes pontossággal elkészítsük s az így elkészí­tett szórvány-térképen — a rendelkezésre álló minimális erők ökono­mikus felhasználhatása végett — bizonyos zónákat különítsünk el a veszélyeztetettség nagysága vagy az illető szórvány különös fontos­sága szerint. (Pl. ha a szórvány, mint «híd», két nagyobb kisebbségi tömböt köt össze.) Mindezeket megelőzően fontos azonban annak tisztázása, hogy a szórványfelvételt milyen számítási kulcs szerint hajtjuk végre? ! Vájjon százalékos arányszám vagy lélekszám szerint ejtsük meg a felvételt? Bélteky Kálmán «A magyar szórványságn-ról1 írt munkájában a más ajkú lakosság közt 10%-ot kitevő magyarságot minősítette szórványnak és ezen az alapon és kulcs szerint dolgozta fel az 1900. évi népszámlálás alapján Magyarország szórványviszo­nyait. Ha meggondoljuk azonban, hogy míg egyrészt az államok ma a 20%-os jelenléteit kívánják meg, másrészről meg, hogy nagyobb kommunitásokban (pl. milliós város) a 10—20%-os részvétel is olyan 1 Bélteky Kálmán : A magyar szórványság. (Nagyvárad, 1910.) 40. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom