Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1. szám - Az asszimiliáció problémája és a szórványvédelem jelentősége a kisebbségi életben

AZ ASSZIMILÁCIÓ PROBLÉMÁJA 45 szűk szellemére mutat az is, hogy a különállást éppen a revízió alól való mentesség tekintetében igyekeznek a maguk számára biztosítani. A Pénzintézeti Központ hatásköre azonban nemcsak a bankokra és a takarékpénztárakra terjed ki s így funkciói sem igazodhatnak pontosan csak ezekkel szemben vitt szerepéhez. Ez a szerep eddig a gyakorlatban a megfigyelés negatívumában merült ki s csak a felszámoltatás szükségességének eseteiben változott át aktív közreműködéssé. Ebben az értelemben viszont valamilyen tágabb értelemben vett ügyvédi munkakörnek mondható. A hitelszervek aktív politikájára a P. K. annyira nem gyakorolhat befolyást, hogy például a kamatpolitika irányítására, amidőn ennek szükségessége felmerült, külön szervről kellett gondoskodni. A magyar hitelszervezetnek ez a belső tagoltsága tehát világosan mutatja azt, hogy mindazért, ami a magyar hiteléletben, illetőleg ennek bank- és takarékpénztári ágában történik, főként a hat-hét budapesti nagyintézet felelős. Tőlük árad a mai szellem, ők irányítanak mindent, az övék a kamatpolitika, az övék a kereseti szempontok érvényesítése. Igen nagyrészben az ő politikájuk következménye, hogy a pénzintézetek alatt a talaj olyan bizonytalanná lett és ugyanebben a mértékben ők az okai annak, ha a magyar bankszervezet a megpróbáltatás nehéz óráiban a nemzet gazdasági szervezése, támogatása és vezetése helyett a körülmények minél alaposabb kihasználására törekedett. Móricz Miklós. <XAZ ASSZIMILÁCIÓ PROBLÉMÁJA ÉS A SZÓRVÁNYVÉDELEM JELENTŐSÉGE A KISEBBSÉGI ÉLETBEN. A nemzetiségi elvnek, mint egyedüli államfenntartó erőnek elismertetése talán sehol sem annyira kilátástalan, mint KözépEurópában. Az egyes nyelvhatárok egymástól élesen el nem választható jellege, valamint az itt élő népek múltja és nagy tömegeiknek szórványos települése szinte lehetetlenné tették az új államhatárok igazságos megvonását. így «a békeszerződések — Balogh Artúr kifejezését használva — nem oldották meg a nemzetiségi kérdést, annak csak új alakot adtak a hatalmi viszonyok megfordításával)). Hogy a békeszerző nyugati hatalmak maguk is felismerték e tényt, mutatja, hogy a nemzetiségeknek, kisebbségeknek védelmét szükségesnek tartották nemzetközi szerződésekben biztosítani. Hiszen