Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1. szám - Az asszimiliáció problémája és a szórványvédelem jelentősége a kisebbségi életben

46 PONGRÁCZ KÁLMÁN nekik sem lehetett céljuk egy állandóan labilis Középeurópa megteremtése s így a XIX. és XX. század hatalmas alakító erővel bíró nemzeti gondolatát a kisebbségi jogvédelem rendszerében próbálták stabilizálni. A nemzetiségi kérdésnek kisebbségi kérdéssé való átalakulása azonban több lényegbevágó változást eredményezett. Az az irodalmi harc, mely egykor a «nép-nemzet-nemzetiség» fogalmainak tisztázása körül kitört és több mint egy évszázadig állandóan tartott is, most újra feltámadt a «nemzetiség és kisebbség)) elnevezésének helyessége felett keletkezett vitában. A vita meddősége azonban csakhamar bebizonyult, mikor nyilvánvalóvá lett, hogy a két elnevezés két, egymásnak sok tekintetben ellentmondó fogalomkör megjelölésére szolgál, hogy mindketten lényegükben mást jelentenek. A «kisebbség» kvantitative, a «nemzetiség» pedig kvalitative nem tudja pontosan visszaadni a gyűjtőneve alá foglalt fogalmakat. Míg az előbbit például a Belgiumban többségi számban élő flamand nép megjelölésére is használják (helytelenül), addig a «nemzetiség» gyűjtőneve alá nem vonhatjuk a vallási minoritásokat, noha ezeket a kisebbségi szerződések értelmében szintén kisebbségeknek kell tekintenünk. Az elméleti politikai tudomány nem tudta a «nemzetiség» és ((kisebbség)) szavak szűknek bizonyult fogalomkörét egy új s olyan szóval megjelölni, amely mind a két kifejezés mai tartalmát magában foglalná. A nemzetiségeknek védelme ((kisebbségi jogvédelem» elnevezés alatt felvétetett a békeszerződésekbe s a nemzetiségi és kisebbségi probléma két, egymástól élesen elválasztható problémakörre szakadt. A politikai kérdés (egy bizonyos hányadában) jogi kérdéssé vált, mely szükségessé tette a régi fogalmak gyakorlati átértékelését, azaz a szerződésekben lefektetett kisebbség védelmi rendelkezésekhez való simítását és átformálását. Az elmélet nagy részében gyakorlattá, a politikum joggyakorlássá változott s így, amit a probléma vesztett a réven, azt megnyerte a vámon. A kérdés gyökeréig is visszamenve megállapíthatjuk, hogy a két kérdéskomplexum tengelyét azonos érdek képezi. A «nép» és «nemzetiség» karakterisztikus jellemvonása az, hogy megkülönbözteti magát a ((többitől)) és közös faji hivatást érez. Ez a «faji hivatás» aztán — az előfordulási szám, földrajzi fekvés stb. szerint •— lehet politikai jellegű vagy merőben kulturális. Politikai j ellegű akkor, ha szeparatisztikus vagy éppen ellenkezőleg csatlakozási tendenciával bír, míg kulturális akkor, ha megelégszik fajiságának egyedül a kultúréletben kifejezésre juttatott biztosításával s ezen túlmenő — politikai — ambíciói nincsenek. (Előbbire példa a belgiumi flamand aktivisták mozgalma és az osztrák «Anschluss-mozgalom», míg az utóbbira az egész Európában szétszórtan élő németek