Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1. szám - SZOCIOLÓGIAI MEGJEGYZÉSEK A MAGYAR BANKKÉRDÉSHEZ

26 MÓRICZ MIKLÓS Nálunk már kezdettől fogva a két formának egymásbaolvadó, kevert típusa alakult ki s ennek megfelelően a mi gyakorlatunkban a két elnevezésnek ugyanaz a jelentése. Törvényhozásunk sem tesz különbséget közöttük. A magyar hitelélet megindításában ennek az egész sajátosan fejlődött magyar rendszernek úttörő jelentősége volt, bankjaink és takarékpénztáraink a háború előtt a hazai gazdasági élet megszervezésében jelentékeny szolgálatokat tettek. A háború óta e hitelszervünk szerepe jórészt passzívvá változott és ereje a gazdasági élet többi tényezőihez mérten hanyatlott. A pénzintézetek e formájának lényege a teljesen szabadon megnyilatkozó vállalkozási szellem. Ez a teljes, az egyéni vállalkozáséval egyező szabadság különbözteti meg a részvénytársasági formájú pénzintézeteket állami vagy más közüzemű jellegű hitelintézetektől. Lehet, hogy ilyen közüzemi jellegű pénzintézetek ügyvitelük, osztalékpolitikájuk tekintetében éppen olyan szabadon járnak el, mint a szabad részvénytársaságok. De a társadalom életében akkor is egészen más a funkciójuk, mint ezeké, mert alaptőkéjük forrása más. A szabad részvénytársasági pénzintézet működésének ugyanis csak az egyik fele az, hogy hiteleket folyósít és ezzel a társadalomban bizonyos irányú szervezési munkát végez. Éppen ilyen fontos funkciója az is, hogy alaptőkét gyűjt, részvényeseket keres, osztalékpolitikájával a tőkegyülemlés menetét befolyásolja és ezen a réven szintén szakadatlan szervezés munkáját látja el. Ha az alaptőkét valamely közhatóság szolgáltatja, akkor az ügykörnek ez a fele elesik és a szabad szervezkedés helyébe a közhatalmi jellegű szervezés lép, amely azonban egészen más természetű, mint ez és idegen elemet visz be a pénzintézeti politikába. A háború alatt pedig a szabadság olyan korlátozásokat szenvedett el, hogy nem csoda, ha azóta minden olyan intézmény, amely természete szerint szabadságot kíván, hanyatlik, egy helyben áll vagy csak nagy nehézségekkel haladhat a megerősödés útján. A szabadság korlátozása ugyan nem mindig kívülről ered, mint a háború alatt, amikor a közös nagy célnak való önkéntes alárendelés folytán a központi államhatalom rendkívül megerősödött és minden tényezőjével, minden egyénnel szemben éreztette hatalmát. A régi és szilárdnak ismert intézmények gyakorta belülről rendülnek meg. Ez egyben a külső viszonyok megváltozásából származó bizonytalanságnak a visszatükröződése és hatása is és a pénzintézetek, valamint a hitelélet többi szervei mindenekfölött alkalmasak arra, hogy ezeknek a külső rengéseknek kifejezőivé legyenek. De a bizonytalanság érzése végső elemzésben mégis belülről fakad, enélkül semmi sem változhatnék meg. A pénzintézetek esetében is megfigyelhetjük ezt. A hitélet alapja a pénzegység szilárd volta. Ha ez meginog, a hitelszervezet nem működhetik zavartalanul. De ezt a szilárdságot maguk a pénzintézetek is megtámadják,