Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 2. szám - Történelem a világháború után. Szerkeszti: Vaska Géza [könyvismertetés]

2l8 KÖNYVISMERTETÉSEK Történelem a világháború után. Szerkeszti: Vaska Géza. I. füzet Vaska Géza: Spanyolország; II. füzet Máthé Elek: Nagybritannia, III—IV. füzet E t é d i: Románia, V. füzet Csekey István: Észtország, VI—VII. füzet Vaska Géza: Jugoszlávia. Külügyi önrendelkezésünk visszanyerése óta nagy mértékben fellendült a magyar külpolitikai irodalom. Politikai író és olvasó egyaránt rájött, hogy sorsunk külpolitikai tényezőktől is függ és ellenséget és barátot ismernünk kell, ha a külügyi lehetőségeket mérlegelni akarjuk. Több kísérlet is történt az idegen államok viszonyainak magyar szemszögből való bemutatására. Pár éve a Külügyi Társaság rendezett egy előadássorozatot szomszédainkról és az európai nagyhatalmakról. Az előadásokat testes kötetben közzé is tette. Azután a Magyar Szemle Kincsestára hozott néhány füzetet egyes államokról. Most Vaska Géza, a Magyarság belső munkatársa, indított meg egy vállalatot, mely valamennyi bennünket érdeklő állam történetét kívánja adni a világháború befejezése óta külön-külön füzetekben. Az eddig megjelent füzetekből láthatjuk, hogy a szerkesztő helyes külpolitikai érzékkel nagy súlyt helyez Magyarország szomszédaira. Arra is törekszik, hogy lehetőleg minden országról specialistával Írasson könyvet. Ha ezt nem tudta minden esetben megvalósítani, az nem az ő hibája.1 Spanyolországot és Jugoszláviát a szerkesztő írta meg. Miután a két ország diktatúrája hasonló vonásokat mutat, az olvasó haszonnal forgathatja a két újságírói fegyelmezettséggel megírt füzetet. Primo de Rivera tábornok hasonlíthatatlanul tehetségesebb volt Zivkovic tábornoknál. Diadalmas hadvezér, kinek diktatúráját örömmel fogadja az egész spanyol nemzet. Az ifjúságot azonban figyelmen kívül hagyta és ez indította meg bukását. A teljesen népszerűtlen Zivkovicot általános elkeseredés fogadta és az 1931 szept. 3-i álalkotmányosság után a francia befolyás mellett alig pár hónapi belgrádi egyetemi tüntetés elég volt megbuktatására. A spanyol köztársaságot a kommunisták és szeparatisták összeomlással fenyegetik, aminek délszláv pendantja a diktatúrát likvidálni akaró Marink oviékor mány harca a köztársaság felé hajló szerb ellenzékkel és a horvát szeparatizmussal. Vaska Jugoszláviája megbízható források után indul, de a szerző nem ismeri fel mindenütt a problémák lényegét és feltálal néhány hírlapi kacsát is. A legsúlyosabb közöttük a Bánk bán állítólagos zágrábi előadása (42. 1.), amivel egy szélhámos felültette az egyik budapesti napialpot. A többi három füzetet szakember írta meg. Máthé Nagybritanniája negyven lapnyi terjedelemhez képest túlságosan sok anyagot ölel fel. 1 Félreértések elkerülése végett pl. kötelességemnek tartom megállapítani, hogy Jugoszlávia történetének megírására engem szólított fel, de felhívásának egy még le nem telt szerződés miatt nem tehettem eleget.