Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 2. szám - Kerék Miháy: Az Országos Széchenyi-Szövetség története, működése és hivatása. Jubileumi pályamű. Budapest, 1932 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 219 A parlamenti küzdelmek érdekfeszítő leírásának háttereként alig hallunk valamit az e küzdelmeket irányító nemzeti életről. Mégis nyereség ez a füzet irodalmunk számára a maga precíz megbízhatósága miatt. Csekey füzete Észtországról szerkezetüeg különbözik a többitől. A 44 lapos könyvecskének csak fele foglalkozik az ország történelmével, a többi egyetemes leírást nyújt. Az észt alkotmányról, a kisebbségek jogi helyzetéről, a földbirtokreformról stb. a maguk rövidségében is nagyon szabatos képet rajzol. Észtország költségvetésének 20%-a megy kultúrcélokra és minden 279 lakosra esik egy egyetemi hallgató. Büszkék lehetünk rokonainkra ! Kétségtelenül Etédi 80 lapos Romániája az eddig megjelent füzetek legjelesebbike. Etédi a háború alatt a megszállt Bukarest rendőrsége politikai osztályának volt a főnöke ; az összeomlás óta kizárólag Romániával foglalkozik. Két évtized napról-napra haladó hírlapolvasása oly elmélyedést és sokoldalú tájékozottságot biztosít neki saját területén, mint alig egykét magyar specialistának. A jelszavakkal dolgozó, vagy koncepcióikat pillanatnyi helyzetekre és fordulatokra építő külpolitikusok nem szokták megbecsülni ezt a hangyaszorgalmat kívánó önmegtagadóan szerény munkásságot. Pedig minden reális külpolitika előfeltétele annak az anyagnak teljes ismerete, amelyet az idegen nemzetek magukról és maguk számára nyomtatásban adnak. Etédinél a nagy tudáshoz más kvalitások is járulnak : nem téved el a részletekben, meg tudja különböztetni a lényegest a lényegtelentől, meglátja a lélektani eredőket, biztos áttekintése van az adott perc egész kül- és belpolitikai kaleidoszkópjáról. És ami a legnehezebb, székely létére tudja a dolgokat bukaresti szemüvegen át is nézni, tud objektív lenni. Füzete két helyén is rámutat (70, 74. L), milyen előnyös az Romániának és milyen hátrányos az ottani magyar kisebbségre nézve, hogy a magyarság jelenlegi erdélyi vezetői között alig akad egynéhány ember, aki az állam nyelvét tökéletesen bírja. Ez áll Csehszlovákia és Jugoszlávia magyarjaira nézve is. Mikor jönnek rá a csonka haza határain belül és kívül, hogy ha a magyarság meg akarja állni a helyét, ezen változtatni kell? Bajza József, Y Kerék Mihály ár. : Az Országos Széchenyi-Szövetség története, működése és hivatása. Jubileumi pályamű. Budapest, 1932. 166 L Kerék Mihály, szociológiai7szempontból is érdekes és figyelemreméltó dolgozata egy jelentékeny magyar társadalmi szervezet működésének történetét állítja elénk, mely a legnagyobb magyar szociálpolitikai reformátor, Széchenyi István eszméinek a magyar közéletbe való átvitelére alakult. Bár a Szövetség már jubileumot ül, mégis meg kell állapítanunk, hogy a magyar közélet még mindig messze van Széchenyi István eszméi hatásától. Ebből is látszik, hogy egy társadalom a maga történeti folyamatosságával mennyire statikus egység, még a legeredetibb és legmélyebbmagyar szellem, Széchenyi István sem tudott dinamikai erővé válni. 15*