Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 2. szám - A természetes szaporodás Csehországban és a csehszlovákizmus

FIGYELŐ 193 és ruthének felett és amellett világosan tudják — az utóbbiak egy részével ellentétben —, hogy mit akarnak. A világpolitikai helyzet is kedvező : a három mindig veszedelmes szomszéd (a német, a magyar és a szovjetorosz) pillanatnyilag belső nehézségeivel van elfoglalva. Az asszimiláló erők tehát a rokonnyelvű tót-ruthén fajtákkal szemben zavartalanul érvényesülhetnek.1 Hogy ezek az erők le bírják-e győzni nemcsak a nyelvi különbségeket— amelyek bizonyos amalgamizálódással huzamosabb idő alatt nagyobb nehézségek nélkül kétségtelenül kiküszöbölhetők lesznek —, hanem azokat a mélyenrejlő alkatkülönbségeket, melyet a történelmi különélés a cseheknél a németek, a tótok és ruthéneknél a magyarok hatása alatt fejlesztett ki, erre a kérdésre tíz év, sőt még egy generációnyi időtartam sem fog végleges választ adni. Az, hogy a Cseh-szlovák államnak lesz-e elég ideje az egységes nyelv megvalósítására, csak az első, könnyebbik kérdés. A második : — vájjon az egységes nyelv meghozná-e az egységes új fajtát (akár a cseh jellemvonások germános, akár a tótok magyaros dominánsával) — olyan kérdés, amelyre nem lehet előre feleletet adni. Egy azonban bizonyos : a kísérlet sikere, a mai tót és a mai ruthén típus kihalása a magyarság szempontjából egy új, társtalanságunkban végzetessé válható szláv elem feltűnését jelentené az átmenetileg ellenünk hangolt, de lelki struktúrában (és bizonyos mértékben biológiailag is) velünk rokon szláv fajták helyén, melyek mai alkatukban, a külső körülmények változása esetén, most még könnyedén megtalálhatnák a velünk való szümbiózis új formáit. Moravek Endre, «AZ ISMERETLEN KÜLVÁROS.)) Most magyar fordításban is megjelent az a híres, sok nyelvre lefordított könyv,2 mely egy missziós pap (P. Lhande) tollán keresztül rádöbbentett arra, mi van egy moden világváros külső övezetében. Nem is 1 Szándékosan mellőzzük itt a németek és magyarok beolvasztásának kérdését, mert az ő problémájuk egész más megvilágítást igényelne s a cseh állam szempontjából nem is annyira életbevágóan fontos, mint a szlávok beolvasztása. Természetesen a ruthének és tótok helyzete sem teljesen azonos. A ruthének látszólag védettebb helyzetben vannak (nemzetközileg biztosított, de valójában meg nem adott autonómia !) és később külső tényezők segítsége is nagyobb ellenálló erőt biztosíthat nekik a megmaradásért folyó harcban. Ma azonban fejletlen nemzeti öntudatuk mellett talán még könnyebb beolvasztási objektumok, mint a tótok, akiket ugyan semmiféle kisebbségi szerződés nem véd, de akiknek jóval fejlettebb öntudatát a csehek túlságosan mohó és gyors beolvasztási kísérlettel nem merik provokálni. 2 Le Christ dans la banliene. M. ford. Krisztus Páris vadonában címen. Debrecen. 1931. 260 1.