Társadalomtudomány, 1931 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1931 / 1-2. szám - Az értelmiség válságának gazdasági és társadalmi háttere. Dr. Laky Dezső választmányi tag előadása
AZ ÉRTELMISÉG VÁLSÁGÁNAK GAZDASÁGI HÁTTERE 47 van s pl. a számvevőségen vagy a segédhivatalban szolgál, hajótöröttje az életnek : a gép, mely élete vonalát vezeti, több erőt tud így kifejteni — hiszi. II. A megoldás útja: az intelligencia erősebb foglalkoztatása a gazdasági életben. A ténynek, melyről most szóltam, azonban nagy a jelentősége az értelmiség válságának problémája körül is. Ne értessem félre. A megoldás, melyre talán gondolok, nem máról-holnapra érik meg, — teljesen sohasem fog megvalósulni — de feléje megyünk. Kifejtettem, hogy az intelligencia legmagasabbrendü képződése Magyarországon is, mint különben világszerte, rendkívül megélénkült s kifejtettem azt is, hogy népünk fiatalságának az egyetemek felé való tódulása nem természetellenes, sőt ellenkezőleg minden jel szerint természetes jelenség, — ha nem is hozza meg azonnal azt a kézzelfogható eredményt a fiatalság számára, amit tőle a közfelfogás vár. A középiskolákból kiáramló ifjúság chance-ait — számuk aránylag szintén sokkal több, mint Nagy-Magyarországon — rontja a nagyobb szellemi készültségü, a főiskolát végzett ifjúság egyre szaporodó tömege. A főiskolai ifjúság normálisnak vélt érvényesülését viszont akadályozza az egyetemek hallgatóságának s az egyetemeken okleveleket szerzett ifjak tömegének megduzzadása. Az új generációk elhelyezkedése tehát nem történhetik szabályosan. Lépten-nyomon egymásba ütközik a szellemi munkapiacon az új elemek munkakínálata, melyet azonban a piac csak akadozva vagy egyáltalán nem tud felvenni. A nagy kínálat következménye egyrészt (a közgazdasági és az állami gazdaság szorult helyzetén kívül) leszorította a szellemi munka javadalmazását. Ezt a magán és köztisztviselők kereseti viszonyai határozottan bizonyítják. Elvégre a tisztviselői előmenetel elzáródása burkolt fizetésredukcióval egyértelmű, s az is, ha pl. a drágább munkaerők helyett a vállalkozás olcsóbbakat alkalmaz. A szellemi munka értékelésének ebben a deklasszifikálódásában a gazdasági prosperitás bizonyára hozhat javulást és fog is azt hozni. S amint a szellemi munkapiac munkahiánya csökkenik, emelkedni fog a ma munkanélküliek munkájának becse. De a legcsapongóbb fantázia mellett sincs remény arra, hogy hosszú időn át a jövőben páholyból nézhesse az élet versenyküzdelmeit az, aki esztendők lemondásai és áldozatai árán készült el szellemi életpályájára. Abban a pillanatban, mikor a magas és legmagasabb tanulmányi kvalifikáció jóval szélesebb népességi rétegek szellemi tulajdona, mint