Társadalomtudomány, 1931 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1931 / 1-2. szám - Az értelmiség válságának gazdasági és társadalmi háttere. Dr. Laky Dezső választmányi tag előadása

46 LAKY DEZSŐ A társadalmi erőknek szélesskálájú játékát egyebütt is látjuk. Úgy a magántisztviselők, mint a köztisztviselők között — s főképp a női tisztviselők sorában — figyelemreméltó számban tömörülnek azok, akik a társadalmi ranglétra alsó fokozatairól küzdötték fel magukat : apjuk közszolgálati altiszt vagy ipari munkás, kereske­delmi szolga stb. Pedig az a bér, melyet a tisztviselő elérhet, az egykori idők akkor is szűkös fizetéséhez képest vajmi kevés. A budapesti férfi­magántisztviselők közel egyharmadának, a nőtisztviselők több mint kétharmadának a havi fizetése 200 pengőn alul marad. A nőtiszt­viselőnek csak alig-alig van 300 pengőnél többje, — férfinak 500 pengőt meghaladó illetménye. Holott a magánvállalatok tisztviselői közül a nagyobbik fele (a nők közül háromnegyed rész) lakbért sem kap. Viszont munkaidejük legtöbbnyire meghaladja a napi hét órát, vagy akár nyolc óra az. Csoda-e így az, hogy a férfimagántisztviselők között csak 57-6%-nak van főbérleti lakása (vagy esetleg ritkán háztulajdonos), a nők közül pedig éppen csak 22-2%-nak. Csoda-e az, hogy a magántisztviselők főbérleti lakásai között a kétszobás lakás a legtipikusabb. Csoda-e, ha a férfimagántisztviselők kétharmad­részének s a nők egészen túlnyomórészének (907%) nem telik ház­tartási alkalmazottra? S a kép aligha kedvezőbb, ha a budapesti köztisztviselők viszo­nyait vizsgáljuk meg közelebbről. A férfiköztisztviselők között arány­lag még több a kisfizetésű elem, mint a magántisztviselők között. Kétharmadrészük havi fizetése a 300 pengőt nem érte el 1928-ban, — igaz, hogy a nagyobbfizetésű elem viszont ebben a tisztviselői branche­ban gyakoribb. A nőtisztviselők anyagi helyzete itt is sivár. Nyilván a rendszeres lakbérilletménynek köszönik a tisztviselők, kiknek kü­lönben (a férfiaknak) csaknem a fele főiskolai végzettséggel rendelke­zik, hogy (a férfiak között) 73-8%-nak, illetőleg (a nők között) 40-2%­nak volt főbérleti lakása (vagy háztulajdonos). De jellemző, hogy azért a főbérlő köztisztviselők is túlnyomó részt csak egy- vagy két­szobás lakást tudnak bérelni. Négyszobás lakás már kivételes példa. Háztartási alkalmazottat közülük is csak a kisebbség tart. De a budapesti adatok más szempontból is tanulságosak. A köztisztviselők között nincsenek annyian főiskolai képesítéshez kötött állásban, mint ahány tisztviselőnek meg van a főiskolai kvalifikációja. A főiskolai képesítés nem mindenkinél hatályosult, — sőt sok tisztviselőnél nem. Viszont a magántisztviselői pályán általá­ban nem előfeltétel az egyetemi tanulmányok elvégzése s mégis pl. a férfimagántisztviselők egyharmadrészének szintén van főiskolai oklevele : oklevelét plus-értékként veti bele pályájának biztosításába. A köztisztviselők között sem mindenki, akinek, bár egyetemi oklevele

Next

/
Oldalképek
Tartalom