Társadalomtudomány, 1931 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1931 / 1-2. szám - Az értelmiség válságának gazdasági és társadalmi háttere. Dr. Laky Dezső választmányi tag előadása

AZ ÉRTELMISÉG VÁLSÁGÁNAK GAZDASÁGI HÁTTERE 45 főiskolai kvalifikációjú egyének dolgoznak, hanem gyakran jóval kisebb tanultsággal rendelkezők. Ezért persze közöttük automatikusan több lehet azoknak a száma, akik nem tulajdonképpeni értelmiségi pályán dolgozó egyének családjából kerültek tisztviselői sorba. De bármily óvatosan is mérlegeljük azokat a számokat, melyeket a budapesti tisztviselők statisztikája produkált, mégis felbukkannak ebből az adattárból is azok a tanulságok, melyeknek léptennyomon hangot adtam előadásomban. A budapesti férfiköztisztviselők között pl. 27-5% volt maga is köztisztviselő gyermeke, a nőtisztviselők között pedig éppenséggel 34-8%. A köztisztviselői pozicióknak viszonylagos többsége tehát még mindig a köztisztviselők gyermekeinek birtokában van, valószínűleg jóval több is még, mint az idézett pár arányszámból kitűnik, mert a nyugdíjasnak jelzett apák között valaha elég sokan közhivatalokban szolgálhattak. A köztisztviselői pályán azonban már 1930-ban élesen kirajzolódtak azoknak a társadalmi harcoknak a vonalai, melyek a külvilág számára talán hang nélkül folynak le, de annál inkább élet-halálra szóló küzdelmet jelentenek. A budapesti (akár a férfi, akár a nő) köztisztviselőknek legalább 10%-a származott önálló iparosoktól, 5—6%-uk pedig önálló kereskedőktől. Azok a kísérletek, melyeket gazdasági életünknek ezek az önálló elemei folytatnak az értelmiség sorai közé való bejutásért, éppenséggel nem sikertelenek. Ha a jövőben úgy adódnék, hogy ezeknek az elemeknek gazdasági ereje, viszonylagosan bár, még jobban fölibe kerekednék a köztisztviselő osztályénak, a tisztviselők leszármazottjai jóval inkább háttérbe szorulnak a sajátos köztisztviselői társadalomban. Pedig a köztisztviselőosztály anyagi bázisa inog. Ezt az is igazolja, hogy a nőköztisztviselők tömegében még fölötlőbben nagy a köztisztviselők gyermekeinek száma. Ne a családi összeköttetésekre gondoljunk, amelyek révén talán ezek a hölgyek könnyebben juthattak közhivatalokhoz. Számítoljuk itt le a gazdasági helyzet gyengülésének hatását, mely a köztisztviselőket arra kényszeríti, hogy leánygyermekeiket is kereső pályákra adják. Tisztán meglátszanak a társadalmi küzdelem nyomai a budapesti magántisztviselők származás szerint való megoszlásában is. A köztisztviselők gyermekeinek arányszáma itt jóval kisebb. Nagyobb a maguk is magántisztviselők gyermekeinek tömege. A domináló szerep azonban az önálló iparosoké és kereskedőké. Az iparosok bizonyára a társadalmi emelkedésnek egy lépcsőjét látták abban, hogy gyermekük ipari vagy kereskedelmi, vagy hitel stb. vállalatban mint tisztviselő boldogul. Az önálló kereskedők gyermeke örül annak, ha a kis szatócsboltból az előkelő vállalat jól bútorozott szobáiba kerül.