Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 4. szám - Szabad és kötött környezetformák. (Megjegyzések az egyéni környezet elemeinek meghatározásához)

Figyelő 283 szabályokat portálnák (il faudra que, dans chaque profession, un corps de régles se constítue, qui fixe le quantité du travail, la rémunération juste de différents fonctionnaires, leur devoir vis-á-vis les uns des autre et vis-á-vis de la commonauté). Ez ép a Spann-féle „rendi" állam gondolata is — hasonló elméletcsirák másutt is kiérezhetők3 — s végeredményben egész a fasizmusig látható állandóan éber tendencia •ez irányban: valamikép szervezni a dolgot ,,az állam és az egyén között". Spann elméletében az a gondolat is élénk szerepet játszik, hogy az egyént igazában körülfogó közösség nem lehet nagy, sőt szükségkép kicsiny formátumú egység, s mivel ma a gazdasági élet a fő, „gazdasági rendek" — ezek ép a Durkheim-féle „groupements professionels" — szükségesek. ,,Da die gesellschaftliche Geistigkeit nur in kleinen Gemeinschaften (sic), in Schichtungen mit grossen Unterschieden, sich darlebt und darstellt, •.. muss auch die organisatorische Gliederung der Wirtschaft und schliesslich des Staates von kleinen Kreisen, von zunftartigen Verbánden oder ,Standén' ausgehen".4 Valóban jellemző. A modern elmélet ily csoportot egyén (vagy család) és állam „között" mesterségesen óhajt kreálni, még ha oly feltűnő kiindulásban is, mint Spann, ki „kis köröket" akar vetni, és — rendek gyanánt — végre is embermilliókat volna kénytelen aratni. S azt hiszi: ezek „közösségek". Schmoller érdeme, hogy ama kis és nagy formátumú egység (állam) közötti alakulatokat sajátos történeti jelentőségében felismerte s elnevezte. Arra gondolunk, amit Schmoller „Gebietskörperschaft"-nak nevez, amelyet megértett, ha szociológiailag nem is jellemzett eléggé. Sokat tett a maga részéről az államtan arra nézve, hogy ezeket az — úgynevezett — „kis államokat" avagy „partikuláris" egészeket önállóságában elfeledjük, s mindjárt kezdetben úgy gondoljunk rájuk, mint egy jövendő, nagyobb állam „részeire". Holott ezek a középegységek, partikuláris alakulatok eredeti egységek, összetartó sajátos erővel, amelyet ép a sokat ócsárolt ,,partikularizmus"-ban találunk meg. (Úgy Spann, mint Dunkmann környezetelemzésében ^.Stamm" is szerepel, de e terminus nem általánosítható). Szociológiai szempontból méltányosabban kell róluk ítélnünk. Végeredményben az autonóm élet fontos része folyt „partikuláris" alapon le. Nem csak földrajzi egységek ezek, hanem társadalmi egységek, sőt sorsközösségek. Olyan kisebb egységekre gondolunk, amelyekből Svájc összenőtt, amelyek természetes, összetartó egységek lévén, szövetségük útján, de önállóságuk bizonyos megőrzésével hozták létre a „szövetséges" államot (Bund); ezek a „kantonok". A mai Egyesült Államokban 3 V. ö. C. E. M. Joad, lntroduction to modern political theory, Oxford, 1924. 4 Der wahre Staat, 1921. 284. L