Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 4. szám - A SZÖVETKEZETI MOZGALOM TÁRSADALOMLÉLEKTANI KÉRDÉSEI

A SZÖVETKEZETI MOZGALOM TÁRSADALOMLÉLEKTANI KÉRDÉSEI I. A szövetkezet, legalább is az annak megfelelő német kifejezés, „Genossenschaft" (latinul corporatio) régen polgárjogot nyert fogalom a társadalomtudományban. Gierke négy kötetnyi hatalmas munkát szentelt ennek a tárgykörnek és a germán történelem jóformán valamennyi társulási alakzatának helyét kijelöli e társadalomtudományi értelemben vett szövetkezeti rendszerben. Wiese megjegyzi, hogy a fogalom nem azonos a különböző tudományokban; ő a qualitativ jelleggel biró szociológiai kategóriák egyikének tekinti a ,,Genossenschaft"-ot és általában olyan egyesülést ért alatta, melyet ugyan emberi akarat hozott létre és melyben a célszerűségi racionalizmus megtalálható, de amely (emellett vagy elsősorban) az illető személyek körének valamely szorosabb együttlétét akarja megteremteni (Alig. Soziologie 46. old.). Az a kategória, melyet Dékány magyarul testületnek nevez (A társadalomalkotó erők, Bpest, 1920. 233 old.), voltaképen szintén ennek a szociológiai ,,Genossenschaft"-nak felet meg. Már ezekből kitűnik, hogy ez a Genossenschaft nem az, amit a magyar szövetkezet-szó kifejez. Ez az alkalmazott társadalomtudományok egyikének kategóriája. Hogy melyikének, e kérdésre ezúttal csak állítással, de nem bizonyítással felelhetünk. A szövetkezeti íróknak és a közgazdaságtudósoknak a szövetkezetre vonatkozó elméleteit vizsgálva megállapítható, hogy két felfogás áll egymással szemben: az egyik szociálpolitikai, a másik közgazdasági alakulatot lát benne elsősorban. Én az utóbbihoz csatlakozom. Szerintem a szövetkezés az a társadalomgazdasági elv, mely a mai keresti elv (Erwerbsprinzip) helyett a szükségletfedezési elv (Bedarfsdeckungsprínzip) alapján akarja szervezni a társadalom gazdaságát, a munkamegosztásos cseregazdaság alapjainak fenntartásával. A szövetkezet az a gazdasági társulás, melyben a gazdasági alanyok közti összeköttetés a vázolt