Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 4. szám - A SZÖVETKEZETI MOZGALOM TÁRSADALOMLÉLEKTANI KÉRDÉSEI

A szövetkezeti mozgalom 265 elven alapszik; a szövetkezeti rendszer pedig a szövetkezetek szervesen összetartó egysége. És vájjon mi a szövetkezeti mozgalom? Sombart Der proletarische Sozialismus című munkájában nem adja pontos meghatározását a „mozgalom" fogalmának, noha az egyik fejezetet külön szocialista mozgalom szociológiájának szenteli. Ha azonban idevonatkozó fejtegetéseinek tartalmát a fogalom körülírásába sűrítjük, akkor mozgalom alatt szerinte „valamely eszmekör empirikus kulturformáját" értjük vagy másképen ,,azon embereknek a közéletet érintő cselekedeteit, akik bizonyos eszmények után igazodnak". Ez azonban csak a keret és a tartalom: a struktúrát megadja a mozgalom következő kettős megnyilvánulása: egyrészt oly törekvés közakarat kialakítására, amely valamire törekvő és lélekkel bíró emberek kollektív szándékaiban jelentkezik, másrészt szellemi képződmények teremtése, melyek programokban, szervezetekben, törvényekben jutnak kifejezésre. Tehát lehet beszélni a mozgalom psychologiájárói és noologiájárói" (I. m. II. 3.). Ehhez hozzávehetjük még, hogy szerinte minden mozgalom három alkatelemből áll: az emberek (hordozók), vezetők és végül ,,maga a mozgalom, a folyamat, a kollektív akarat képződése a maga kialakulásában, a szándékok és történések, melyekből a mozgalom felépül, a lelki és szellemi aktusok" ( i. m. II. 98. old.). A mozgalom fogalmának jegyei tehát: 1. eszmekör vagy eszmény, 2. emberek, kiknek az eszményekkel kapcsolatos törekvéseik vannak, akik továbbá 3. ez utóbbiak megvalósítására kollektív akaratot termeltek ki, amely 4. külsőleg is megnyilvánul cselekedetekben, szervezetekben stb. Aszerint, hogy milyen eszmekör az, mely az irányt és a tartalmakat megadja, többféle mozgalmat különböztethetünk meg. Ezek egyike a szövetkezeti is, melynek eszmeköre a szükségletfedezési elv helyesebb volta, hordozói azok, kik ezen elv megvalósítására törekesznek és e törekvés érdekében kollektív akaratot, utóbbi érvényesítéséhez pedig a szervezetet: a szövetkezeteket, illetőleg azok rendszerét hozták létre. így tehát a szövetkezeti megnyilvánulások beleillenek a mozgalomnak tiszta szociológiai, azaz tisztán formális fogalmába. Felmerülhet azonban az a kérdés, hogy a szükségletkíelégítés, mint gazdasági elv, elegendő lehet-e ahhoz, hogy eszmekör vagy eszményként fogjuk fel. És ha igen, nem lehetne-e, mint komplementár fogalomról, egy a gazdasági rendszer mai alapelvének fenntartására irányuló, mondjuk kapitalista mozgalomról is beszélni? Ennek eldöntése végett a mozgalom fogalmának azt a vonását kell figyelembe venni, melyet Sombart úgy fejez ki, hogy Társadalomtudomány 18