Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1930 / 4. szám - SZABADOKTATÁS AMERIKÁBAN
256 Kornis Gyula mellett „elvégezni az egyetemet". így a University Extension sok jogosulatlan és káros becsvágy forrása, sokszor az egyetemi eszme lealacsonyítása és messze eltávolodás ez intézmény eredeti angol, kezdeményező értelmétől. A rendes komoly egyetemi tanulmányoknak mindenesetre devalvációját jelenti az, ha a napi kenyérkereső munkában elfáradt emberek számára a késő esti órákban tartott előadások oly könnyű szerrel pótolhatják. Az extenzív kultúrdemokrácia sem kívánhatja joggal azt, hogy az esti tanfolyamok egyetemi grádusok megszerzésére jogosítsanak. Ez a mesterkélt diplomás embertenyésztés nemcsak felületességre, a szellem világában inkább a szélesbe, mint a mélybejárásra nevel, hanem idővel az okleveles emberek hatalmas parvenü szellemi proletariátusának, a ki nem elégített vágyak boldogtalanságának is zavaros és fekete forrásává sötétedik. Az Unió közoktatásügyét nem szabályozza központi állami hatalom. Minthogy a községek tartják fenn az iskolákat, ezek határozzák meg az iskolák tanítási anyagát s egész belső szellemét. A közoktatásügynek ilyen decentralizált szervezete megengedi, hogy az iskola a maga művelődési anyagában, tantervében s ennek módszeres végrehajtásában a leghajlékonyabban s a legfrisebben alkalmazkodjék az élet szükségleteihez. Innen érthető, hogy az Unió minden jobb iskolája voltakép kísérleti iskola, az egész iskolarendszer egy nagy tanügyi laboratórium. Ha annyi kísérletezés folyik a rendes amerikai iskolákban, elgondolható, hogy még inkább virágzik ez a folyton újító, experimentáló reformszellem a szabadoktatás terén, melynek különböző fokú formái még frissebben iparkodnak alkalmazkodni a mindennapi életből kipattanó szükségletekhez. A newyorki The Peoples Institute külön kísérleti vizsgálat tárgyává tette a szabadoktatás szervezetét és előadási módját. Erre a célra a Carnegie Corporation 10.000 dollárt adományozott.* A kísérleti tanfolyamok hallgatóit úgy csoportosították, hogy hasonló korú, előműveltségű, társadalmi osztályú és fajú egyének kerüljenek össze. Az előadások anyaga megfelelt az egyetemi undergraduate hallgatók színvonalának. A kísérlet első feltűnő eredménye, hogy' a hallgatók idegenkedtek olyan témájú előadásoktól, amelyek foglalkozásuk körébe vágtak. Először ugyanis gyakorlati értékű, az egyes hivatások természetéhez igazodó előadásokat akart a vezetőség tartani, azonban ez a javaslata visszautasításra talált. A felnőtt «mber úgy érzi, hogy már ismeri a maga szakmáját s még szabad óráit is nem hajlandó ennek feláldozni. Olyan előadásokra szomjazik, melyek kiemelik Philip N. Youtz: Experimentál Classes for Aduit Education. 1927.