Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 4. szám - SZABADOKTATÁS AMERIKÁBAN

Szabadoktatás Amerikában 257 a mindennapi élet gyakorlati köréből s olyan eszményeket és célodat tűznek elé, amelyek életét gazdagabbá és változatosabbá teszik. Tehát a képzőművészetek, az irodalom, a filozófia, a politikai tudomány, a pszichológia s szociológia vonzza, olyasmi, ami az emberi életről való magasabbrendű továbbgondolkodásra késztet. A jelzett kísérletben különös érdeklődés tárgyai voltak a klasszikus, a közép- és renaissance-kori s a modern gondolkodásnak, a mai nyugati kultúrának forrásai. Az idevágó könyveket részint otthon olvasták, részint az előadásokon megbeszélték. A tárgyalás így inkább szemináriumi formát öltött, az egyfolytában tartott előadás helyett. A hozzászólás, vita sokkal elmegerjesztőbb volt s az élénk érdeklődést jobban biztosította, semmint a puszta előadás. Az érdeklődés a vita aktív munkája miatt annyira fokozódott, hogy a tervezett órák számát a legtöbb tanfolyamon szaporítani kellett. A diszkusszió ott volt a legtermékenyebb és legmegfelelőbb, ahol a résztvevők száma átlag tiz. Az olvasmányok és megbeszélések anyaga a gondolkodás klasszikus mesterei voltak Homerostól Nietzschéig. IV. Az amerikai népművelés és kultúraterjesztés legfőbb és leghatékonyabb eszközei a nyilvános könyvtárak (public library), amelyeknek száma, berendezése, fejlettsége, könnyű hozzáférhetősége, látogatottsága európai társaikét hasonlíthatatlanul túlszárnyalja. Minden városnak szemefénye a város valamely központi terén, rendesen a városház és a törvényszéki palota szomszédságában (civic center), a hatalmas, művészi szempontból gondosan épített és gazdagon díszített, remekül felszerelt s bőségesen dotált nyilvános könyvtár, melyhez még kisebb épületekben a város többi részén a fiókkönyvtárak (public library branches) és kis könyvállomások (book stations) egész serege tartozik. Sok ilyen könyvtárban jártam New-Yorktól San Franciscoig s azt láttam, hogy az olvasók és kölcsönzők a nap minden szakában sűrűn látogatják, az esti órákban pedig egyenesen ellepik őket. Példaképen csak egypárat mutatok be. A renaissance stílusban kilenc millió dolláron épült hatalmas New York Public Library-ben a könyvek száma jóval felül van a kétmillión. A kölcsönzött könyvek száma több, mint 11 millió. A könyvtár alapítványainak összege 1928-ban 30,385.609 dollárra rúgott, évi jövedelme pedig több, mint másfélmillió dollárra. A fiók-könyvtárak száma 43, mindegyik külön épülettel. Ezenkívül egy sereg kis könyvállomás (book-station) a város minden részében szétszórva.