Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 1-3. szám - Ballai Károly: A magyar gyermek. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság kiadása, 1929, 58 l.

224 Könyvismertetések ez a munka hasznos kiegészítésül szolgálhat. Szerző kitűzött célját nagy jóindulattal és ügyes összeállításban szolgálja, összefoglaló ismertetései a megszabott általánosságok keretein belül helytállók, mindössze azt sajnáljuk, hogy a nagyobb feladatok megoldására is képesnek látszó szerző ilyen szerény célkitűzéssel is beérte. ifj. Rácz Lajos. G. D a v y: Éléments de sociologie. I. Sociologie politique. 2. kiadás. 1929. 233 1. Delagrave. A dijoni egyetem nagytekintélyű tanárának kiadásában jelent meg az állam szociológiája. Hogy az ethnológíai alapról kiinduló szociológiának mi a főhibája, e könyv jól mutatja; 2. fejezete az állam és szuverénitás eredetéről és fejlődéséről (103—175) sok eredetit tartalmaz (több részletet már előbb közölt a Moret-val együtt közrebocsátott munkában: Des clans aux empires. 1923). Az I. fejezet a szuverénitás elméletéről szól, Rousseau, Hauriou, Esmein és főkép Duguit felfogásának tüzetes elemzésével. Az utolsó rész a nemzetről s a nemzetiségi elvről szól. Az ethnografiai anyagra való koncentrálódás ime megakadályozza azt, hogy az állam mai szociológiai elemzéséből kimaradjanak oly problémák, minő a politikai párt, osztályok, avagy az államformák stb., úgyhogy átlagos államtanok ezekre vonatkozólag többet tartalmaznak, mint ez az állam-,.szociológia". Mint jeles szerző tartalmas munkája, mindamellett megérdemli a figyelmet. D. I. / Ballai Károly: A magyar gyermek. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság kiadása, 1929, 58 1. Magyar fajiságunk megismerése érdekében nemcsak a magyar lelkiség kutatását kell intenzivebbé tennünk, hanem mind a felnőttek, mind a gyermekek embertani méréseit is. Ennek szükségét eleitől fogva érezte a Magyar Gyermektanulmányi Társaság is, aminek érdekes bizonyítéka ez a könyv is. Uj irányt jelez, amely a gyermektanulmányozás érdekes mezejére vezet. A szerző törzsökös magyar családok gyermekein végzett kutatások alapján kimutatja, hogy a magyar gyermek fejalkotása elüt más fajú gyermek fej alkotásától. A magyar gyermeket a nagyfokú rövidfejűség jellemzi. Az alkati vizsgálatot lélektani adatgyűjtéssel egészíti ki. Megállapítja, hogy a faji sajátságok 8—9 éves korban jelentkeznek a gyermek életében. A magyar gyermek érzésvilágában, — akárcsak a felnőtt magyaroknál, — uralkodó a hazafias érzés. Ezért szereti nyelvét és nemzeti történelmét. Jóllehet erősen hajlik a konkrétumok felé, gondolkodátelmi, mint inkább érzelmi és erkölcsi elemek irányítják. Ezért nem tud sában túlnyomó az eszményi motívum. Rokonszenvét ís nem annyira éreléggé érdeklődni az anyagi kérdések iránt sem. Harcra, küzdelemre hajlik, elszánt és határozott.