Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 1-3. szám - Ballai Károly: A magyar gyermek. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság kiadása, 1929, 58 l.

Könyvismertetések 225 Kétségtelen, hogy pontosabban lehet megállapítani a magyar gyermek nevelési és tanítási módszerét, ha világosan feltárjuk a magyar gyermek íejlődését. Azért sürgeti a szerző a kutató és feldolgozó munka megszervezését, hogy kialakulhasson a sajátos módszerű magyar iskola. Az önálló magyar pedagógia, — az általános gyermekfejlődési szempontok mellett, — figyelembe veszi majd a különleges faji sajátságokat, s így a legtakarékosabban és a legnagyobb egyéni és társadalmi eredménnyel használja majd fel a gyermek erőit. Váradi József Kari Nötzel: Die Russische Leistung. (Wissen und Wirken. Bd. 45.) Verlag G. Braun in Karlsruhe. 100 1. Kari Nötzel az orosz viszonyok kitűnő ismerője, aki két évtizedet töltött orosz földön, — könyvében — mely mintegy compendiuma eddig megjelent műveinek, — a bolsevista Ooroszországnak, az egész emberiségre és főleg a nyugat civilizált országaira gyakorolt hatását írja meg. Műve elején megállapítja, hogy Oroszország már évtizedek óta erős hatást gyakorol a nyugat országaira, anélkül, hogy maga egyetlen egy igazán eredeti gondolattal ajándékozta volna meg az emberiséget. Hatásuk titkát az oroszoknak abban a rendkívüli képességükben kereshetjük, hogy belső emberi kapcsolatokat különös jelentőségű szellemi tényállásokhoz tudnak fűzni. Az orosz ember rendkívül mély lelki életében mindig és minden körülmények között az embert éli át: feltételek, a mult és jelen különösebb figyelembe vétele nélkül. Ezzel a lelki élettel arra kényszeríti a szemlélőt, hogy ha a dolgok mélyére akar hatolni, akkor maga is élje át az ő élményeit. Ezzel a saját énjének lij oldalait fedezi fel önmagában, belső újjáéledésen megy keresztül. Az orosz lélek ezzel a tisztán szellemi hatással be is töltötte hivatását. Az orosz lélek egységes fejlődésének első lehetőségét az orosz birodalom földrajzi tagolatlansága adta meg, azáltal, hogy könnyen áthidalható természeti akadályait kivéve egyenletes sikság, mely az emberek érintkezését az egyszerű közlekedés útján segítette elő. Az egységes lelki fejlődés másik okát Oroszország politikai helyzetében leljük. Oroszország politikailag Európa védője volt Ázsia ellen és mint ilyen történelmének első századaiban tatár megszállás alá került s harmadfél évszázadot töltött ebben az állapotban. A tatár megszállás a maga brutális erőszakával ébresztette fel az orosz lélekben első izben a szabadság iránti vágyat, mely a despotizmus alatt folyvást erősbödött mindaddig, amig a mult század derekán kitermelte magából a tipikus orosz forradalmárt — a nihilistát. Az orosz egyház — mely a belső kétkedést is tiltotta, fanatikus hivőt nevelt az oroszból — s ez a fanatizmus elszakadva az egyház tanaitól — az orosz forradalmárt olyan magaslatra emelte, hogy az Társadalomtudomány J5