Társadalomtudomány, 1929 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1929 / 1-2. szám - A NÉP FOGALMÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

133 bankigazgató. Az ifjúság meg van mentve. Mily lélekemelő, mikor a híres magyar püspök, egy igazi ószövetségi szellem, szerényen fülébe súgja a felfigyelő fiatalságnak: „Ha legalább is olyan lesz a testi erejük, lelki képességük, hitük, szorgalmuk, pontosságuk, társaságuk, emberek iránti szeretetük, mint aminő az enyém, ők is sokra vihetik." S hogy az izraeliták se búsuljanak, nekik is van egy szerény főpapjuk, ki így írja elő öngyilkosjelöltjeinknek a boldogító életreceptet: „Öt éves koromban már jól tudtam héberül, hét éves koromban verseket írtam és az újoncozás körüli levelezéseket és lajtsromozást magam bonyolítottam le a szolgabirákkal és jegyzőkkel." Makacsabb öngyilkosjelöltek majd olvasni fogják pl. Stern Samu életrajzát, akiről megtudják, hogy 54 éves, anyagi gondjai nem voltak, mégis igen nagy karriert csinált és igazi self-made man, mert „látta, hogy a tej és annak termékei rosszul értékesülnek." És csinált vajgyárat, amely betéti társaság volt... és Stern Samu, ez a „fogalom" elmereng: „Akkor még 28 évvel fiatalabb voltam. Sohse felejtem el, az első vajat egy Buch nevű cégnek adtam el 96 fillérért. . ." Hiszi-e Szerkesztő Úr, milyen paedagógiai érték, ha a fiatalság megtudja a 40 éves államtitkárról, hogy „Beck Marci alatt dolgozott", hogy feleségétől 14-szer kapott kosarat és a hivatalban nőt nem fogad. Vagy ha olvassa a kitűnő Márton Miksától, ki korán reggel született a Zerge-uccában, a hiteles önvallomást: „szelfmédmen vagyok a javából, mert mikor az ügyvédi vizsgát ledadogtam, egész vagyonomat a szolgának adtam, aki a pecsétet diplomámra illesztette." Avagy nem fontos-e minden öngyilkosjelöltnek s egyéb nagyratörőknek tudni, miként rohamozta a fiatal Krúdy Gyula haramiamódra a vándorcigánynőket stb. stb. És még egyet Szerkesztő Úr. Az a nemes elfogulatlanság, amellyel az életrajzok össze vannak válogatva. Zsidó, nem zsidó, itt egyre megy. Sőt ha jól számoltam össze, a nem-zsidóknak van biztosítva egy-két százaléknyi többség. És milyen nem-zsidók: Egy Friedrich! Egy Gömbös! Sőt egy Haller István! Aki szintén szelfmédmen, hiszen már életrajzának fő címe is ordítja, hogy házitanító volt a Steinschneideréknél a Kírály-uccában. Látja Szerkesztő Úr, a zsidónak van szive, a zsidó méltányos, sőt nagylelkű. Aki pedig itt ezekután sem látja be, hogy a magyarokat csak egy filoszemitizmus mentheti meg, az megérdemli, hogy a lábikrájába harapjon Szerkesztő Úr híve Canis mordax.