Társadalomtudomány, 1929 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1929 / 1-2. szám - A kulturpolitikai állam eszméjének kialakulása. (Fejezet egy államfilozófiához.)

34 „szervezni", nem lehet őket valamiféle alapszabályhoz kötni, jogszabályok uralma alá helyezni. Célgazdag és mozgékony organizmusok azok spontán restituciós energiával. Ellentétük a modern szervezet, az organizáció.30 Egycélú mechanizmusok, észszerű és célszerű szervezett csoportok, társas gépezetek szabályos életcélokhoz kötve; számuk nagy, szervezetük érzékeny, mint a gépezeté, melyből egy alkatrész ha kiesik, hasznavehetetlenül áll a társadalmi élet viharaiban. Egy évszázados törvényszerűség uralkodik viszonylatukban s ez az, hogy alapstruktúra mindig egy-egy társas organizmus ;ss az organizációs szervezet csak az előbbire épülhet, enélkül nem életképes. Mi már most az állam? Organikus-közösségi életforma, avagy puszta gépies organizáció? E különbségtételből nemcsak elméletileg jelentős következmény fog eredni. Az államok államcél szerinti stádiumaiból kiderül az, hogy közösségi alapstruktúra nélkül nincs állam, közösségek organikus működő erői nélkül nem működött soha egyetlen ,,állam" sem. Az állam föléjük szerelődik és minden stádiumban kap egy-egy célt, melynek speciális erőivel szolgál, így először geográfiai, majd belpolitikai, később jogpolitikai, gazdaságpolitikai téren. Az állam céljai nem véletlenül szaporodnak: az állam 1. mindig azokat a célokat veszi munkába, amelyekre a közösségnek nincs elég koncentrált ereje; 2. az állam, mint hatalom nem a közösségek organikus jellemét veszi át, hanem annak hézagpótló szervezete elsősorban a célracionalitás terén, tehát mindig a racionális életforma, az organizáció felé gravitál. Sajátos szimbiózis! Az államnak szinte nincs elvileg egyetemes céligénye (ezért is könnyen mechanizálódik el); az állam mindig ott kénytelen előtérbe lépni, ahol már éppen csak állami erőkoncentráció tudja megoldani a közösség szempontjából el nem hárítható, mégis puszta közösségi erők által ki nem bontható feladatcsomókat. Az állam közösség-kiegészítő szervezet, mely az organikus közösségi élet korkövetelményeihez képest fokozatosan jut előtérbe. Az állam mindamellett nem „szerve" a társadalomnak, mint mondani szokás. Nem puszta pótlék és szükségszervezet ad hoc, vagy tartósabb célra, mert az állam által felvett feladatkörök Sajnos, a magyarban a „szervezet" szó kétértelmű és hasznavehetetlen.